Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet. A 20. század történelme a magyar közgondolkodásban (Pozsony, 2004)

Mítoszok, legendák, tévhitek

Mindezek ellenére a valóság mégiscsak az, hogy néhány való­ban hősies, átmeneti győzelem után Magyarországnak nem sike­rült feltartóztatnia a török hódítókat. Győzelmes hadjáratuk végén, az ország három részre szakadását követően a törökök nem keve­sebb, mint százötven évre rendezkedtek be Magyarországon, hogy azután onnan indulva próbáljanak továbbterjeszkedni Európában. Az ország tehát nemhogy a keresztény Európát, de saját magát sem volt képes megvédeni a muzulmán hódítókkal szemben. A legendának hitelt adók elsősorban ideológiai vonatkozások­ban különböznek a lakosság átlagától. Amint az alábbi két táblá­zat adataiból kiolvasható, a vallásosság és a felekezeti hovatarto­zás szignifikánsan összefügg azzal, hogy valaki egyetért-e ezzel az állítással; elsősorban a keresztény vallásúak, és ezen belül is a hívő katolikusok hajlamosak arra, hogy Magyarországnak a ke­reszténység megvédésében játszott szerepét túlértékeljék. Ettől nem függetlenül ez a vélemény a baloldali, liberális pártok szavazói kö­rében kevésbé elterjedt, mint a jobboldali, konzervatív szavazók között. 2 2. számú tábla A kereszténység védőbástyája legenda elterjedtsége vallásosság szerint Magyarország Vallásos az egyház Vallásos a maga Nem vallásos volt a keresztény- tanítása szerint módján ség védőbástyája Egyetért 70 57 47 Nem ért egyet___________18_____________26______ 31 Nem tudja______________12______________17 22 Összesen______________Ш0_____________100____________100_____ 38

Next