Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság (Pozsony, 2013)
"Föl kéne szabadulni már!"
geseik - akadályozzák tizenöt éve az ügynökkérdés tisztességes megoldását. A magyar társadalom pedig, beleértve az értelmiséget is, fejét a homokba dugva nem akar tudomást venni arról, hogy mindaddig nem ér véget a rendszerváltás folyamata, ameddig ez a kérdés nem rendeződik egyszer s mindenkorra. Úgy tesz, mintha elhinné azokat a dajkameséket, amelyekkel azok szédítik, akiknek hatalma e titkok ismeretéből táplálkozik, és akiknek minden politikai befolyása köddé válna abban a pillanatban, ha megszűnne a diktatúrából átmentett különleges tudásuk. Márpedig ez a hatalom nem csekély: egyrészt, amint 2002 nyarán láthattuk, ezzel a „tudással” akár miniszterelnököt próbálhatnak megbuktatni2, másrészt, ha igaz az állítás, amely szerint mind a mai napig az összes parlamenti párt képviselői és a legfontosabb közéleti pozíciók betöltői között is szép számmal vannak „érintettek”, akkor ez hatalmas zsarolási potenciált biztosít számukra. A magyar társadalom pedig pontosan úgy viselkedik, mint a Kádár-korszakban. Úgy tesz, mintha elhinné, hogy a politika úri huncutság, amihez neki semmi köze. Aztán amikor brutális módon mégiscsak belegázol a mindennapjaiba, akkor úgy menekülne a kihívás elől, hogy azokat próbálja felelőssé tenni, akik nem hajlandók beletörődni a méltatlan helyzetbe. Annyira még nem volt régen, hogy elfelejthetnénk az ellenséges, elutasító légkört, amely a demokratikus ellenzék akcióit övezte, valahányszor megzavarták a rendszerrel alkut kötő többség és a különböző kiváltságait féltve őrző értelmiségi elit komfortérzetét. És most ismét annak lehetünk szemtanúi, hogy miközben a hatalom a markába röhög, két táborra oszlik és egymásnak feszül az értelmiség, a Szabó-pártiság3 és a Szabó-2 2002. június 18-án a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, amely szerint Medgyessy Péter, az MSZP-SZDSZ-koalíció három héttel korábban hivatalba lépett miniszterelnöke a Kádár-rendszerben a BM III/II ügyosztályának D-209-es ügynöke volt. 3 Az Élet és Irodalom 2006. január 27-ei számában Gervai András film-70