Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság (Pozsony, 2013)
Egy éve történt
A magyarországi szélsőjobboldal emblematikus figurájának temetésén megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, a MIÉP elnökét Lezsák Sándor, a parlament alelnöke búcsúztatta, és a temetésre koszorút küldött a miniszterelnök is. Februárban született döntés arról is, hogy Magyarország legfontosabb közterét, a Kossuth Lajos teret nemcsak szimbolikusan, hanem teljes fizikai valóságában is visszafoglalja a Horthy-korszak. Időt, pénzt és fáradságot nem kiméivé visszaállítják a tér 1944-es arculatát és - ugyancsak a Jobbik iniciatívájának eleget téve - eltávolítják a térről az első Magyar Köztársaság elnökének, a baloldali költőóriás,, József Attila szobrát pedig áthelyezik. Én utoljára ott, a József Attila-szobornál rendezett versmaratonon találkoztam az idős, megtört íróval, aki néhány nappal később bejelentette, hogy elhagyja hazáját. Az azóta eltelt időszak eseményei Kertész Ákos döntését igazolják. Felidézve az elmúlt egy év - a nyilvánosság ingerküszöbét elérő - nyílt, antiszemita, rasszista inzultusait, ijesztő lista tárul elénk. 1) 2012. május 22-én ások ezer budapesti zsidó életét megmentő Raoul Wallenberg budai szobrát gyalázták meg. A szoborra disznólábakat kötöttek, amit délelőtt 11 -kor egy New Yorkból érkezett, az emlékmű előtt tisztelgő rabbikból álló turistacsoport vett észre. S bár azonnal értesítették az illetékes hatóságokat, a disznólábakat csak valamikor a kora esti órákban távolították el. 2) 2012. május 26-ára virradóra a Duna-parton lévő zsidó mártírok emlékművére fekete festékszóróval írták fel, hogy „Nem a ti országotok, mocskos zsidók”, „Oda lesztek belőve”. 3) 2012. május 27-én Debrecenben vertek agyba-főbe egy roma származású fiatalembert egy szórakozóhely bejáratának közelében, mert kifogásolta, hogy származása miatt nem engedik be. 4) 2012. május 29-én éjjel Nagykanizsán „Megdögletek 323