Vida Gergely: Horror klasszikusok. Versek (Pozsony, 2010)
A Horror klasszikusok versei a zsanér- és a horrorfilm kínálta játéklehetőségekre épülnek. A szövegek feszültsége az elszemélytelenedett létezés és a filmes klisék egymásba fordításából fakad, miközben az utóbbiak, paradox módon, szinte kizárólagos hordozói és közvetítői a személyközi tapasztalatoknak. A horrorisztikus elvárások így sok esetben nem teljesülnek, legalábbis abban a véres, trancsírozós értelemben: a horror mindig valami lehetőség inkább, háttérzaj a koponyában, az ismétlésben generálódó üresség, meg persze az ettől való rettegés. Mindez hol kimért, feszes, hol pedig prózába hajló versnyelven. WWW.KAUIGRAM.com