Zakariás Ildikó: Jótékony nemzet. Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarok segítésében - Regio Könyvek (Budapest, 2018)
6. A segítés ideológiái és azok újratermelődése
A SEGÍTÉS IDEOLÓGIÁI ÉS AZOK ÚJRATERMELÉSE keresni, ahol bátran be lehet kopogtatni az ajtókon, ahol le lehet ülni az öreg néni mellé babot fejteni és közben igaz meséket hallgatni”. A szentendrei program főszervezője a cigánytelepek lakóinak érdemességét a vallási keretben megfogalmazott autenticitásban horgonyozza le. A következő részletben az abortusz kritikáján keresztül teszi meg a támogatottakat az autentikus morális rend képviselőinek: „Nem tudta az anyuka, hogy babát vár. Akkor jött rá, mikor rugdalt a gyerek. És hogy milyen másképp állnak hozzá, mikor rugdalt, azt hitte, hogy csak csikar a hasa, merthogy még egy úgysem lesz, aztán mégis gondolta, hogy elmegy orvoshoz. Es ugye [...] az orvos azt mondta, hogy ez a gyerek életképtelen, el kell venni, a 6. hónapban! [Felháborodva] Es az anyuka meg azt mondta, hogy hát majd meghal ideki. Na ez a különbség. S egy makkegészséges kislány született! Hát igen. Hát ez elég nagy különbség a hozzáállásban.” A KISEBBSÉGI SZÁRMAZÁS A budaörsi program főszervezőjének élettörténetében központi hivatkozási keret a kárpátaljai származása és a migrációs tapasztalat, amely aztán a program születéséhez is elvezet. A budaörsi és a budapesti programokban a tanárok, valamint az önkéntes segítők, a fogadó szülők közül is többen kisebbségi magyar származásukról referálnak, amikor érintettségüket értelmezik. A következő részletben ez a közös kisebbségi származás és a vele járó szociális rászorultság együtt jelenik meg a cselekvés indokaként. „Férjemmel mindketten a Partiumból származunk. Húszévesek voltunk, mikor áttelepültünk - ennek immár húsz éve. Átéltünk hátrányos megkülönböztetést, megvetést, gúnyt, félelmet. Nem ismeretlen számunkra a kemény beosztás, a vízhiány, áramszünetek, fűtetlenség. Jobb körülmények között gyorsan felejt az ember [...] Mi sem jelentkeztünk azonnal, de végül mégis úgy gondoltuk, erkölcsi kötelességünk segíteni.” (Fogadó anya, budaörsi program.) A kisebbségi származás a keresztszülő-mozgalmat támogató Miklós vagy Dóri történetében nem a kisebbségi magyar, hanem a magyarországi sváb kisebbségi státusz alapján teremti meg az azonosulás bázisát, a segítés vágyát és felelősségét. Ez a segítési vágy itt a kulturális sokszínűség megőrzésének univerzalista ideáljához illeszkedik. „Most már kiveszőfélben van az, hogy ott [az egyik faluban] aludtunk, a férj ottani volt, a feleség [... egy másik] faluból. Mesélik, mikor összeházasodtak, 157