Zalabai Zsigmond (szerk.): Verses magyar Bohémia. Magyar-cseh verses kapcsolattörténeti olvasókönyv 896-2000 (Pozsony, 2001)

Forbáth Imre: Csütörtök délutáni nagy fantázia

Virággá vagy fává akartál válni. Gondolom: itt zúg ajakad, mert akácokban, szélben itt lehetsz virágok alatt. Fehér dombra napégésben ma mennek a búcsúsok. Egyszer te is láttad, most nézem, de magyar laposon tőled sem búcsúzom, mert lehet: tényleg itt zúg ajakad magyar laposon virágok alatt. (1934) A szlovenszkói magyar lírikusokon kívül a harmincas évek derekán a kor vezető magyar írástudói - többek között a cseh költő sorsában testvérsorsot érző József Attila - is hozzájárultak a magyar Wolker-recepció alakításához. Anton Strakának, a budapesti csehszlovák követség sajtóattaséjának a kez­deményezésére létrejött magyar-cseh(szlovák) költői hídverési kísérletek­nek a keretében, melyeknek eredményei az 1936-os Cseh és szlovák költők antológiája című gyűjteményben csapódtak le, József Attila 1933-ban már öt Wolker-verset fordított le, köztük a híres Sírfeliratot. „Itt nyugszik Jirí Wolker. Költő volt. Szerette a világot, / verekedni készült jogaiért. / Meg­halt, mielőtt kiránthatta volna / szívét a harcban. Huszonnégy évet élt. ” (Továbbá Wolker-hommage még Farkas Jenő szlovákiai magyar költő verse, az Ó, csillagok - 1965.) FORBÁTH IMRE CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁNI NAGY FANTÁZIA Itt az ideje, hogy beváltsam a hozzám fűzött reményeket, hűtlen barátaim már azt mesélik, hogy lehanyatlott sorsom csillaga; a kávéházban új törzsfőnökök tűntek fel fekete ingekben s lobogó hajzatokkal ­rebesgetik, hogy tehetségtelen vagyok és plagizáltam halhatatlan verseimet -253

Next