Zalabai Zsigmond: Verstörténés (Pozsony, 1995)
Csongorok, avagy az egyszerű éjszaka költői
Amíg nem tudja a költő „nagyon önmagát” - legalább addig. És ki ismeri a végső bizonyosságot? Egyelőre itt tartok; van egy öröktől levő indulat (ahogyan te nevezed), s most ez vezet engem, mint egy szép démon; aki mindent megtesz azért, hogy megmutassa az ő világát - az óriás dolgok akaratát, melyekről nem tudni, elragadnak-e ismeretlenül, vagy megmutatják arcukat. Minden költő egyéni úton jár, csak önmagán keresztül juthat el valahova, s ez kockázatot is jelent. Hogyan ítéled meg költészetünket, ha az erdélyi vagy a vajdasági lírával veted össze? Kiben (és miért) látsz lehetőséget a kiugrásra, a kortársi magyar lírához való felzárkózásra?- Azt, hogy az erdélyiek előttünk járnak, senki sem vitatja. S gondolom, azt sem, hogy ennek elsősorban objektív, történelmi okai vannak. A vajdaságiak is hamarabb eszméltek nálunk, erőteljesebben nyúltak önmaguk és a világ új kérdései felé (gondolok itt az Új Symposion körül csoportosulókra), de időben oly közel van még hozzánk ez a mozgalom, hogy igazi értékeit aligha lehet még megítélni pontosan. Nálunk is érezhető egy ilyen igény, főleg a fiataloknál, az Irodalmi Szemle körül. Egypáran olyan megkapó - nyelvileg és gondolatilag erős - lírával jelentkeznek, amely már most is egy új szín lehetőségét jelenti a kortársi magyar lírában - például Balla Kálmán, Mikola Anikó, Tóth László, Varga Imre. Az előttünk járó generációból Tőzsér és Zs. Nagy költészetét érzem nagyon erősnek. A közelmúlt legsikeresebb magyar könyvei? Miért?- A sikert nem tartom mérvadónak - tudjuk, milyen viszony lehet egy könyv sikere és valódi értéke között. Azok, amelyek nekem (és gondolom, sokan másnak) jelentettek valamit, az Tőzsér Árpád verses- és tanulmánykötete volt (Érintések, Az irodalom valósága), élmény volt Bereck József Vihar előtt című elbeszéléskötete, nagyon örültem Ág Tibor népdalgyűjteményének (Édesanyám rózsafája), aztán itt van a te köteted, A vers túloldalán, Duba Gyula Vajúdó parasztvilága s még említhetnék párat. De nem ez a fontos, inkább az a tény, hogy valami megmozdult nálunk is - dolgozunk, és tudunk értékes, minőségileg is jó műveket felmutatni, ez a tendencia, remélem, ezután még inkább javulni fog. Előfordult már, hogy Balassi-strófában, máskor viszont hexameterben írtál verset, ismét máskor Adyt vagy éppen József Attilát idézted meg. Mit jelent számodra a hagyomány? Hazai költészetünkben (beleértve az első köztársaság alattit is) látsz-e olyan költői hagyományt, amelyhez kötődni, amit továbbfejleszteni érdemes? 110