Babits Mihály: Tanulmányok, esszék - Magyar Remekírók (Budapest, 2005)
BABITS MIHÁLY TANULMÁNYOK, ESSZÉK „A Babits-tanulmánynak nincsenek külön alaki sajátságai; átveszi a Babits-vers alakváltozatait. [...] A Babits-tanulmány éppúgy formahabzsoló, mint a Babits-vers. Hiba volna azt hinni, hogy a tanulmányformák kevésbé változatosak, mint a versformák. Ami ott ritmus és strófa mértéke, itt a gondolatsorok iránya s tagoltsága. Babitsnak aligha van két alakilag párhuzamos tanulmánya. Jobban irtózik a gondolatkonstrukciók megismétlésétől, mint az álláspont felújításától. Itt lépcső a tanulmány, amely lépésről lépésre visz fölfelé; ott vita, amelyben két álláspont akasztja egymásba kerékfogait; amott zárt tér, amelyen belül a sűrítés virtuóza remekel. De a lépcső is lehet széles vagy meredek, egyenes vagy csavaros; a vita is tréfás vagy komoly, meggyőző vagy kétséget hagyó. [...] Egy lírikus problémái íródtak itt át a tanulmány nyelvére. Ez a lírikus azonban tanult mesterember is s homlokát elvont magasságokba fúró gondolkozó, úgyhogy a magyar esszé érdeklődését egyszerre tágítja ki a mesterség problémái és az irodalomfilozófia felé. [...] Legnagyobb érdeme, hogy a nagy művészet közelségében érett ízlése a forma oly magaslatára kényszerítette a magyar tanulmányt, melyet felülmúlni mindig izgató s alig megvalósítható feladat lesz.” Németh László