Bazsányi Sándor: M. Melléjegyzések Mészöly Miklós Megbocsátásához (és az újabb magyar epika legendáriumához) - Kortárs Esszé (Budapest, 2023)
A Mészöly-kód: A Megbocsátás körüljárása - Újvidék-Szeged
ÚJVIDÉK-SZEGED Bátran tekinthetjük a Mészöly-értés egyszerre valóságos és szimbolikus helyeinek az egymástól nem túlságosan távoli Újvidéket és Szegedet. Noha művészetkritikai gyakorlatában, észjárásában és hangfekvésében azért eléggé távol áll egymástól a Kádár-korszakkal párhuzamos jugoszláviai multikulturális közegben működő Híd és Új Symposion részben közös ízlésköre, valamint a rendszerváltozás utáni időkben a József Attila Tudományegyetem bölcsészkarához kötődő deKON-csoport. Míg az előbbi a hetvenes-nyolcvanas években vált a Magyarországon kevésbé vagy egyáltalán nem támogatott, hanem inkább tűrt vagy tiltott irodalom egyik fontos megmutatkozási terepévé (lásd Mészöly vagy Petri György jelenlétét a két folyóiratban), addig az utóbbi a kilencvenes évek tudományos-módszertani irodalomértésének lett az egyik meghatározó műhelye (a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán Kulcsár Szabó Ernő köré szerveződő irodalmi hermeneutikai iskola mellett). A kétféle irodalomfelfogás vagy irodalmiság időbeli, szemléleti és stiláris különbségei látványosan megmutatkoznak a Megbocsátást tárgyaló elemzésgyűjteményekben: a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete által 1986-ban kiadott Tanulmányokban és az 1999-es DEkonFERENCIA anyagát tartalmazó, 2001-ben megjelent deKON-KÖNYV-ben. A kihegyezett párhuzamból fakadó kérdés így szól: mit látnak - és egyúttal mit nem látnak - a nagyon különböző idősza 125