Borsi-Kálmán Béla: Az aranycsapat és a kapitánya. Sorsvázlatok a magyar futballpályák világából (Budapest, 2008)

Források - Irodalom

elviselni, hogy ellenfele gyalázza, becsületébe gázoljon.”) vö. Szécsi Éva: Nem mindegy. ÉS, 2006. július 21., 2. (R.: „A franciák gyönyö­rűen fogadták a csapatot, amely - Chirac elnök szerint - a multikul­­turális Franciaországot [is] jelképezi. Ki beszél itt fociról? Zidane nem bánta meg tettét, csak a gyerekeknek akarja megmagyarázni, hogy a sport nem ilyen.”); Deák Zsigmond: Focistakalács. A tizennyolca­dik labdarúgó-világbajnokság sikere nem a gólok számában mérhető. Magyar Nemzet [Magazin], 2006. július 15., 21. (R.: „lépjünk túl [...] Zinedine Zidane mellkas- és nimbuszromboló »fejesén«” [...] Marco Materazzi [• • •] az édesanyját és a testvérét gyalázta, mindez azonban nem menti tettét”); Pósa Tibor: Malika lepénye. A Zidane-történet: dicsőség, bukás, feltámadás, majd tragédia. Magyar Nemzet [Magazin], 2006. július 22., 28. (R. a beharangozóból: „Amiről viszont kevesebb szó esett, a játékos maga, aki, bármennyire dicstelenül távozott is, az utóbbi évtized kiemelkedő tudású futballistája volt.”) Szálé Fászló: Az öröm bajnoka [Puskás-nekrológ]. Magyar Hírlap, 2006. november 18., 15. Száraz István [nekrológja]. Fradi-Hhadó, 1975. április, 5. 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-2000. Megjelenik az MÉSZ 100 éves jubileuma alkalmából. Főszerkesztő: Thaly Zoltán. Budapest, 2000, kiadja a Magyar Fabdarúgó Szövetség és a Szókincs Kiadó. Szegedi Péter: „Futball-vidékiség” a két háború között. A keleti régió. Századok, 2001/5., 1149-1182. Szegedi Péter: „Ha a bajonett most nálam volna, keresztülszúrnám!” Futballerőszak a két háború közötti Kelet-Magyarországon. KORALL. Társadalomtörténeti folyóirat, 2002/7-8., 155-186. Szegedi Péter: A magyar futball európai expanziója, avagy hogyan let­tek tanítók a tanítottakból. Szociológiai Szemle, 2003/2., 3-41. Vö. Dé­nes Tamás: Csili, a forradalmár, Károly, a Tanár úr. Futballtörténelem „Magyarország adta a legtöbb külföldi edzőt az olasz bajnokságnak, har­minchétén edzősködtek a Serie A-ban”. Vasárnap Reggel, 2007. decem­ber 9., 15. (R.: „Vannak [olasz] klubok - ráadásul nagy klubok! -, ame­lyeknél egész magyar korszakot regiszrálhatunk. így az Ambrosiana- Intert, a Faziót, a Barit és a Fiorentinát is. Weisz Árpádot, becenevén Csilit, valóságos futballforradalmárnak tartják Olaszországban [...] is­mert válogatott futballisták kerültek a campionatóba, mint Sárosi Bé­la, Zsengellér Gyula, Mike István, Boldizsár Géza, Olajkár Sándor, Kincses Mihály vagy éppen Nyers István.”) Fásd még Hegyi Iván: Ré­gi, jó légió. Népszabadság [Hétvége], 2005. április 9., 6. (R.: „Santia­go Bernabeu elnök - »jobbkeze« Ostreicher Emil közreműködésével — Madridba hívta [...] a francia center Kopát [akiből azért is lett a Real Madrid jobbszélsője, mert Sándor Károly alias Csikar hosszú tépelődés után nemet mondott a stadionnévadó elöljárónak Párizsban]”) Szegedi Péter: Pálya a magasban. Izmos zsidók 1. - Hakoah Wien. Ma­­'gyár Narancs, 2007. szept. 6. uő.: Izmos zsidók 2. Makkabi Brno. Magyar Narancs, 2007. november 8. Bővebben: uő.: A cionizmustól a futball­­gazdaságig. A Makkabi Brno az első világháború után. Múlt és Jövő, 2006/1., 69-84- Fásd még uő.: Futball - az identitástól a mosóporig. Pilpul 2005. december 2.; uő.: Rajta magyarok! Előre Izrael! Pilpul 2006. január 1.; uő.: A jóm kippuri futballcsata. Pilpul 2006. január 16. Szegedi Péter: Az első cipőzsinórnál kezdődött... A hivatásos futball ki­alakulása Magyarországon. Korall, 2003/13., 165-185.; uő.: Régi idők fo­cija. 2000, 2003/szeptember, 63-76.; (Vö. uő.: Foglalkozása: futballista. 80 éves a magyar profi labdarúgás. Magyar Narancs, 2007. január 11.); Szgedi Péter: Rúgd szét, lökd föl, tipord le! Futball-huliganizmus a századfordulótól a harmincas évekig. Népszabadság, 2003. március 8. (Hétvége melléklet); Vö. uő.: Csonttörők. Magyar Narancs, 2005. augusztus 11. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); Szegedi Péter: Mindhalálig rempli. Magyar Narancs, 2005. április 28. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Kaszt Rezső szeme. Magyar Narancs, 2005. június 16. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Öt kiló zsír, két kiló hús. Magyar Narancs, 2005. november 17. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Steiner Béla megtisztulása. Magyar Narancs, 2006. január 5. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Arány­lóid. Magyar Narancs, 2006. március 9. (Ego-trip rovat; Pálya a magas­ban); uő.: A csabai apostol. Magyar Narancs, 2007. február 8. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Katonák, lovak, tehenek. Magyar Na­rancs, 2007. május 3. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Jósolni veszélyes. Magyar Narancs, 2007. június 17. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Unneprontók. Magyar Narancs, 2007. december 20. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban) Szegedi Péter: Kék-fehér, zöld-fehér. Magyar Narancs, 2005. október 13. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); vö. uő.: Kinizsi, Dózsa, Bástya meg a Textilfestők. Magyar Narancs, 2006. április 6. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban) Szegedi Péter: Élősködők. Magyar-magyar futballviszály az első világ­háború után. A Hét (Marosvásárhely),_2005. december 8. Lásd még uő.: A vidék nevében. Kassa harca az MLSZ ellen. Új Szó (Pozsony) 2006. január 24- (Focitipp melléklet); „A cseh korona csábító csen­gése” Új Szó (Pozsony) 2006. október 10., 17. (Focitipp melléklet); A magyarok már a spájzban vannak. Magyar Narancs, 2006. novem­ber 16. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban) Szegedi Péter: Meghalt jú­nius 2-án. Magyar Narancs, 2006. június 1. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban); uő.: Világbajnok: Olaszország. Magyar Narancs, 2006. jú­lius 20. (Ego-trip rovat; Pálya a magasban) Szegedi Péter (Sarusi Kiss Bélával közösen) „Zsidómentesen, újjá­születve. ..” Őrségváltás a magyar labdarúgásban (1939-1944). Múlt és Jövő, 2004/3., 77-96. Szegedi Péter: „A főváros béklyóba szorító hatalma” Budapest-éllenes­­ség a magyar futball első fél évszázadában. In A József Attila Kör Év­könyve . Budapest, 2006, 179-187. 276

Next