Czigány Lóránt: Talpalatnyi senkiföldjén - Phoenix Könyvek (Budapest, 2002)
A bemaszatolt közelmúlt - Szabolcsi a szeren - külhonból nézve (2000)
Szabolcsi a szeren - külhonból nézve „Szabolcsi Miklós akadémikus többszörösen volt lapszerkesztő, tudományos intézeti hatalmasság, a magyar irodalomtörténeti és kritikai életnek, ahogy mondják, kulcsfigurája: szemöldökének rántásával döntött régebben kéziratok sorsáról, tudományos módszerek elfogadásáról, kutatók pályájáról újabban.” A párizsi kritikus, Albert Pál jellemzése az Irodalmi Újságban (1975/11-12) kiállta az idők próbáját, érvényességéből semmit sem vont le a közben eltelt negyed század. Mit tehetünk ehhez hozzá? Talán annyit, hogy a „négyes fogat”, az ideológiai rendőrség egyik tagja volt: Király István (1921-1989), Pándi Pál (1926-1987) és Nagy Péter (1920) mellett. Szabolcsi irodalompolitikusi fénykora a hatvanas és hetvenes évekre esik, és hozzájárult ahhoz, hogy a hazai irodalomtudomány Nyugat felé nyithatott (strukturalizmus), és hogy „disszidens” kutatók (köztük jómagam is) megjelenhettek az Akadémia jóvoltából (bár az átfutási idő az én esetemben 1969-től 1976-ig tartott). Háromdimenziós formájában sorbonne-i vendégtanársága idején ismertük meg. Átjött Angliába is, atyai jó barátja, a kultúrtörténész Juhász Vilmossal (1899-1967) találkozni. Szabolcsi nevét az általa szerkesztett és hamar betiltott József Attila-emlékkönyv (1957) révén ismertem. Megígérte (és be is tartotta szavát), hogy küldet a tiltott gyümölcsből. Persze, azért azt is tudtam, hogy József Attilát kapta hitbizományba, s ezt filológiai leleményessége miatt meg is érdemelte. A személyi kultusz legszebb éveiben az általa gondozott József Attila kritikai kiadásban két olyan verset is talált, melyben a húszéves költő Rákosi Mátyás alakját idézi 1925-ben, természetesen burkolt célzás formájában (JAÖM, 1:420). Szép virágszál volt ez népünk hatvanéves, bölcs vezetője köszöntésére. A kis magyar irodalomtörténetben (1961) pedig József Attila irodalmi családfáját az emigráns kommunista írókon keresztül a kommünig, illetve az 1917-es orosz forradalomig vezeti vissza, hogy kimondhassa: József Attila szocialista-realista költő! (Talán ezért a tudományosan megalapozott nézetéért kezdték el kollégái a háta mögött Jósefi Attilának nevezgetni.) De haliga! Mivel 1961-ben vagyunk, 71