Domokos Mátyás: Hajnali józanság. Esszék, viták, elemzések (Budapest, 1997)
PRÓZAÍRÓK, KÖLTŐK - Pilinszky - "Szálkák" - Pilinszkyről
két - Nemes Nagy Ágnest, Rába Györgyöt, engem - fölkért, hogy a megnyitón verseket olvassunk föl. Ott mondtam el, életemben először a nyilvánosság előtt, és Kosztolányiné, aki gyerekkorom óta ismert, kisírt szemekkel odajött hozzám, s azt mondta: - Ez egy nagy vers. Addig kéziratban sem sokan olvasták. Németh László, Ferenczy Béni, ő nagyon szerette, és Weöres Sándor, aki azt mondta, hogy olyan, mintha minden valami opálüveg mögött játszódna, s mégis döbbenetes erő van benne, élesség.”- De hát bele kell nyugodnunk, hogy Király István voluntarizmusa erősebb, mint a tények, vagy az olyan hiteles tanúvallomások, mint Lengyel Balázsé (Ld.: Az összes Pilinszky. 1989. In: Lengyel Balázs: Visszatérés. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó Pécs. 1990.) így vált Pilinszky is „hamis tanúvá saját igazi pőrénél”, hogy József Attilával szóljak. De ezzel még nem ért véget a kiadás feltételeinek a jegyzéke. A fülem hallatára közölte a kiadó vezetője képszerkesztőnkkel, hogy nem szabad Pilinszkynek szép könyvet csinálni, s hogy ez felsőbb, minisztériumi utasítás! Az „eljelentéktelenítés” eszköze volt persze az alacsony példányszám is; egyezer példányban jelent meg ez a könyv (akkor még belenyomták a példányszámot az impresszumba, meg lehet nézni!), s az eljelentéktelenítés olyan remekül sikerült, hogy a kiadvány órák alatt elfogyott, s néhány nap múlva már csak példányonként egyezer forintért lehetett - nagy szerencsével! - megvenni az Ecseri úti használtcikkpiacon, 1959-ben! (Ez ma már kultúrhistóriai érdekesség, és egyedülálló példája annak, amikor a költészet értéke ennyire adekvát módon fejeződik ki az Ecseri úti piac és a tudós esztétika nyelvén.) 4 Ha emlékezetem nem csal, 1979-ben (de legkésőbb 1980-ban) tölthettem egy hetet a német-holland határ tőszomszédságában, Straelenben, a nem sokkal korábban alapított európai műfordító-szeminárium (Europäische Übersetzerkollegium Straelen) vendégeként, hogy folyamatos és kötetlen eszmecserét folytassak a magyar irodalom, s elsősorban is a költészet prominens német műfordítóival azokról a kérdések-270