Domokos Mátyás: Hajnali józanság. Esszék, viták, elemzések (Budapest, 1997)

PRÓZAÍRÓK, KÖLTŐK - Emlékek célkeresztjén (Baka István)

Emlékek célkeresztjén Én az lennék, ki nincs, de léte több, Mint bárkié a létezők között, Mert vanni könnyű - lenni nehezebb Léleknek, földi árnyképekfelett. (Baka István: Változatok egy orosz témára) 1 Az első képet 1976-ból őrzi emlékezetem fényképalbuma Baka Pistá­ról. A Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársa voltam, s az ünnepi könyvhét rendezvényein forgolódtam Szekszárdon és környékén. Az ő első könyve, a Magdolna-zápor ugyan a Magvető gondozásában jelent meg, de a kultúra helyi ügyintézői azt javasolták, hogy az éppen ott tartózkodó két fiatal íróval: Baka Istvánnal s a környékről Pestre szár­mazott, „befutott” (akkor már József Attila-díjas) Czakó Gáborral, aki­nek az Iskolavár című regényét a Szépirodalmi jelentette meg, rendez­zünk közös pódiumbeszélgetést. Ekkor találkoztunk tehát legelőször személyesen, de első könyve anyagát már ismertem, mert ekkoriban készítettem egy pamfletbe haj­ló tanulmányt, amely az előző esztendő verstermését szemlézte (Vers­írógép volt a címe), s ehhez természetesen átböngésztem a Mag­­dolna-záport is, amely - hadd valljam meg őszintén - nem tett rám maradandó benyomást, bár megéreztem benne a korjellemző légszomj­jal küszködő, valódi fiatal tehetséget, s a versek megmunkálásának az ambíciójában a kifejezésért vívott küzdelem erkölcsét. (Jó néhány esz­tendővel később magától Baka Istvántól tudtam meg, hogy vékonyka 348

Next