Domokos Mátyás: Hajnali józanság. Esszék, viták, elemzések (Budapest, 1997)
PRÓZAÍRÓK, KÖLTŐK - Emlékek célkeresztjén (Baka István)
Emlékek célkeresztjén Én az lennék, ki nincs, de léte több, Mint bárkié a létezők között, Mert vanni könnyű - lenni nehezebb Léleknek, földi árnyképekfelett. (Baka István: Változatok egy orosz témára) 1 Az első képet 1976-ból őrzi emlékezetem fényképalbuma Baka Pistáról. A Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársa voltam, s az ünnepi könyvhét rendezvényein forgolódtam Szekszárdon és környékén. Az ő első könyve, a Magdolna-zápor ugyan a Magvető gondozásában jelent meg, de a kultúra helyi ügyintézői azt javasolták, hogy az éppen ott tartózkodó két fiatal íróval: Baka Istvánnal s a környékről Pestre származott, „befutott” (akkor már József Attila-díjas) Czakó Gáborral, akinek az Iskolavár című regényét a Szépirodalmi jelentette meg, rendezzünk közös pódiumbeszélgetést. Ekkor találkoztunk tehát legelőször személyesen, de első könyve anyagát már ismertem, mert ekkoriban készítettem egy pamfletbe hajló tanulmányt, amely az előző esztendő verstermését szemlézte (Versírógép volt a címe), s ehhez természetesen átböngésztem a Magdolna-záport is, amely - hadd valljam meg őszintén - nem tett rám maradandó benyomást, bár megéreztem benne a korjellemző légszomjjal küszködő, valódi fiatal tehetséget, s a versek megmunkálásának az ambíciójában a kifejezésért vívott küzdelem erkölcsét. (Jó néhány esztendővel később magától Baka Istvántól tudtam meg, hogy vékonyka 348