Hajnal Géza: A Gérecz-hagyaték - Előmunkálatok a nagymonográfiához - Kortárs tanulmány (Budapest, 2016)
Vélekedések Gérecz Attila költészetéről
minden érzékszervünkkel követhetjük, látjuk, halljuk, a sorokban fénytől az árnyékig felfestett színek, és a súgástól a visszhangig megpendített hangok által. Varga Domokos külön felhívja a figyelmet verstan zenei elemeire: a jambikus ritmuson és a sorvégi rímeken túl a rejtett rímekre, „egyes hangcsoportok sorokon belüli összecsengésére”. Ahogy láttuk, a négy vers elemzésénél a leggyakrabban alkalmazott kritikai módszer az összehasonlítás. Gérecz kimaradása az irodalmi kánonból így tűnhetett a legkönnyebben orvosolhatónak. Nem ismerünk valakit: nézzük, kihez is hasonlít! Varga Domokos azonban önmagában értékeli az Alkonyt, nagyon meggyőzően és előrevivőén. De pont ennél a versnél nagyon könnyen kimutatható ugyanaz a jelenség, amit Tarján Tamás tárt fel a Hajnali részegség és a Levél kapcsán. Az Alkony József Attila Ódájának a párja.341 Ahogy a bevezetőben utaltam rá, a két vers születésének dokumentáltsága merőben eltérő, ugyanakkor nehéz nem észrevennünk a hasonlóságokat.342 Mindkét mű egy természetbe (meg)ágyazott szerelmi együttlétről (is) szól. Mindkettőt ennek hiánya ihlette, a vágyak égi szférába emelése fűtötte. Mindkét vers fikció, látomás. Gérecz Attila négy éve börtönben ül verse születésekor, József Attila pedig csak távolról szemléli, egy szikla tetejéről a gyönyörű nőt. Mindkét látomást az érzékelés, ízlelés tapasztalata teszi valóságos élménynyé, például a testrészek, a haj kimondásával és érintésével. 341 Több elemző is említi Gérecz rokonságát József Attilával, elsősorban a jellegzetes „fiatalember-vers”, az így bocskorosan kapcsán. Tragikusan félbeszakadt pályájuk még inkább összehasonlításra késztethet bennünket. Biztosan a véletlen müve, hogy Gérecz Dunakeszin található szülőháza melletti egykori iskoláját költőtársáról nevezték el, mindez a gyártelepi pályaudvar szomszédságában, a Budapestet Váccal összekötő sínpárok közvetlen közelében. Gérecz Attila szökésekor a váci börtönből egy esti vonat füttye adta meg a jelet, a politikai fogoly az áradó Dunába vetette magát, s a bujkálás napjaiban is a rá vadászó ávós kopók gyűrűjében a budai Duna-partra vitte a lába és akadozó szíve. József Attila Dunához való viszonya nem szorul ismertetésre. A hirtelen halál, a vasút és a folyó valóságosan és szimbolikusan is összekötheti a két művészt, de ennél is többről lehet szó, ha e két verset vizsgáljuk. 342 A hasonlóságokból csak felvillantok néhányat, a részletes elemzést Gérecz-életmű kritikai kiadására tartogatom. 219