Hammerstein Judit: A márki és az orosz bárka. Esszék, kritikák - Kortárs kritika (Budapest, 2011)
Utazások Moszkóviában. Illyés Gyula, Nagy Lajos és Andrés Gide a Szovjetunióban
16 Babus Antal: József Attila 1945 és 1962 közötti szovjetunióbeli recepciója. franka-egom.ofm.hu/.../67_babus_antal.htm. Az előzményekről sokat elárul, a szovjet emigrációban élő magyar írók által 1931-ben kidolgozott és még ugyanabban az évben a Sarló és Kalapács című folyóirat júniusi számában megjelentetett Magyar Proletárirodalom platformtervezete, amely így értékelte a magyar irodalmi életet: „A proletárirodalom mellett néhány vele rokonszenvező író is jelentkezett. Ilyenek Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Hály Gyula. A Nyugat első gárdájával indult Nagy Lajos az egyetlen »beérkezett« a kispolgári írók közül, aki a pályája kezdetétől mindmáig a legélesebb tagadója a polgári társadalomnak. Nagy Lajos egyike a legkiválóbb magyar íróknak (pl. Lecke c. novelláskötete) és a proletariátussal rokonszenvező író, aki azonban az utat a proletárirodalom felé nem tudta megtalálni. Bár látja a kizsákmányolás formáit, de passzív lázadó marad." Kónya Judit, Nagy Lajos. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980. 159. Ugyanez a szöveg József Attilát olyan íróként jellemzi, aki „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. Uo., valamint Szerencsés Károly: Nemzeti Nyomor. József Attila: politika az értelemig és tovább. Lyukasóra 2005.4. sz., valamint http://www.miel.axelero.net/SZK_nyomor.htm. 17 Szerencsés, i.m. Lásd továbbá a közösen aláírt tiltakozó röpirattal kapcsolatos peranyagokat: http://bfl.archivportal.hu/virtualis_kiallitasok/jozsef attila/harmadikper/3_3.html 18 Izsák József, Illyés Gyula költői világképe. 1920-1950. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982. 133. 19 Illyés Gyula, Oroszország 1934. In: uő.: Szíves kalauz. Útirajzok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974. 31-32. 20 Illyés miután az egyébként igen előkelő moszkvai szállodában azzal a panasszal fordul a pincérhez, hogy nincs dugó a kádhoz, a következő választ kapja: „Szíveskedjék ráülni a lyukra (...) esetleg a sarkát ráhelyezni. ’’ Illyés, i.m. 33. Nagy Lajos ugyanezt a problémát szintén humorba csomagolva, ám sokkal kevésbé ártatlanul fogalmazza meg: „A mosdónak nincs dugatytyúja. Volt, elveszett, a pótlás majd talán csak a harmadik ötéves tervben válik lehetségessé." Nagy Lajos, Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén. Interart Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1989. 52. 21 Gide, i.m. 51. 22 Gide, i.m. 54. 23 Illyés, i.m. 9. 24 Illyés, i.m. 16. 25 Illyés, i.m. 17. 26 Illyés előszava az első alkalommal egyben megjelentetett riporthoz. In: Illyés, i.m. 8. 27 Gide, i.m. 60. 28 Nagy, i.m. 38. 29 Nagy, i.m. 45. 30 Nagy, i.m. 47. 31 Gide, i.m. 67. 32 Nagy, i.m. 35. 33 Nagy, i.m. 67. 107