Kelemen Lajos - Szeredy Ádám (szerk.): „A működés több, mint a lét” - Fodor András emlékezete (Budapest, 1997)
"A párbeszéd oltalma" - Interjú Fodor Andrással (Bertha Bulcsu)
pontról visszatekintek, a legrosszabb az volt, hogy 1949-ben besötétült számomra a horizont. Szinte titokban kellett tartanom, hogy azonos vagyok azzal a költővel, aki az 11 lyés—Sárközi né szerkesztett Válaszban meglehetősen nagy teret kapott, és szembe kellett néznem azzal, hogy versem nekem soha többet meg nem jelenhet. Ebben a belső emigrációs korszakban írt verseim bekerültek aztán a Hazafelé című, díjazott első kötetembe. De az út odáig dermesztőén szakadékos volt. Colintól úgy kellett elbúcsúznom, mintha soha többé nem láthatnánk egymást. A Kollégium megvadult légkörében barátságunkat furcsán nézték. Mert aki angol, ugye... Az akkori légkörben csak a Gellérthegyen volt tanácsos találkozni olyan költőkkel, akik az idén József Attila-díjat kaptak. Mindezek ellenére egy kulturális pártiskolára küldtek tanárnak, ahol Bartókról, Kodályról olyan előadásokat tarthattam, amilyeneket akkor senki sehol. - Nehezebb volt kibírni a közelmúltbeli válságot, mint azt az elsőt. Húsz-harminc év között fiatal volt az ember, és tudta, hogy neki igaza van. A szorongás az utóbbi időben ért el. Akkor, húsz éve éreztem, hogy a történelem csinált egy zsákutcát... Most azt éreztem, hogy egyénileg vagyok kilógatva az ablakon.- Vannak beteljesületlen vágyaid, temeid?- Igen, mert sok mindent lehetne írni, vállalni, ha más körülmények között élhetnék. Kellene például prózával is próbálkozni. De ilyen befogottságnál lehetetlen. Magam mellett nem tudok senkit, aki ekkora kötöttséget hordozna. Számítsd be az írószövetségi titkárkodást, műfordítást, a folyton szaporodó kapcsolatokat. .. Ezt egyik versemben így fogalmaztam meg: „Több lett az élet, mint a mű." Sajnos, csak kisujjal csinálhatom az irodalmat.- Jól érzed magadat ebben a lakásban, vagy szeretnél máshol élni? Hol?-Jól érzem magamat. Jól... Bár minden barátom a Duna másik oldalán él, vagy szeretne élni. Én sem gondoltam, hogy pesti lakos leszek. De kiderült, hogy ez megfelel az életmódunknak. Minden közel van, több helyen tudok jelen lenni. Ezzel együtt sem vagyok budapesti, még ma sem.- Melyik évszakot szereted?-A tavaszt. Ez banális dolog, de a tavaszt szeretem. A megújulás reménye... Nagy illúzió, hogy lehet újrakezdeni. És az örökkévalóság elevenen szimbolizálódik.- Mondj egy ünnepet, olyant, ami számodra a legkedvesebb!- A pünkösd. Gyermekkorom óta. Kaposmérőn akkor szokott vége lenni az iskolának. A tudat, hogy vár a nyári játék korlátlan palotája... Az évzáró a templomban zajlott, a „Jövel szentlélek úristen"-t énekeltük, s én láttam már az állomásról értem jövő apámat... A pünkösd számomra valami olyan, hogy a szabadság kezdődik. 82