Monostori Imre: Közelítések - Tanulmányok és kritikák, 2008-2014 - Kortárs tanulmány (Budapest, 2015)
KÖZELÍTÉSEK NÉMETH LÁSZLÓHOZ - "Közös ideálokat fölállítani" A "szellemi organizátor" szerepeinek évtizede: 1926-1936
400 pályamű érkezett (ezen belül több mint 3000 [!] vers), többek között József Attilától is. (Aki ekkor huszonhárom éves. Németh huszonhét.) Németh László március 31-én levélben reagált beküldött verseire. „Fölényes tehetségét”, ezt rögtön megállapítja; ám „műprimitívségét” is szóvá teszi: az a véleménye, hogy József Attila alkata és a versek mint művek nincsenek összhangban. A Napkelet összefoglaló jelentésében lényegében ugyanezt fogalmazza meg: „József Attila ciklusának csinált egyszerűsége mögött túlos fölényesség áll. Versei nem kényszerültén ilyenek, inkább ilyet is tud írni, ha akar. Műszögletességei nem őszintén naivak. Tehetséges költőnek nem elég meggyőző írásai.” (A Nyugat 1929. december 1-jei számában megjelent kritikájában a Nincsen apám, se anyám című kötetről - és a Külvárosi éj című versfüzetről [Tanú, 1933. január] - írt recenziójában is fönntartotta ezt a méltányolóan elhárító véleményét, habár az utóbbiban már több elismeréssel. (A Napkelet-pályázaton egyébként első díjat - 200-200 pengőt - nyertek: Gulyás Pál és Juhász Géza [vers], valamint Dallos Sándor [próza]. József Attila nem kapott díjat - „különdicséretben” részesült.) A Nyugathoz pártolás hónapjában Németh László azt írta Tormay Cecile-nek, hogy „egységes irodalmi közvéleményt” akar teremteni, „közös ideálokat fölállítani, s minél szélesebb olvasóréteget kényszeríteni a »nagy irodalom« tiszteletére.” (1929. decembere.) Ebbéli törekvésének szélesebb körű társadalmi (és politikai) célja is volt: a maga által sokszor említett „harmadik Magyarország” (máshol: „harmadik oldal”, amely azonban nem azonos a „harmadik út”-tal) közelebb hozása, irodalmi-szellemi téren való megvalósítása. (Leegyszerűsítve: legalább a kultúrában félretolni mind az uralkodó jobboldali, mind pedig a liberális polgári világképet és életeszményt.) Láthatjuk (s részletesebben is látni fogjuk), hogy a húszas években - szépen és pontosan nevezi ezt a korszakát „készülődésének - kialakult benne a tudatos kép, a látvány (vagy látomás?) az európai kultúráról mint élő, lélegző organizmusról s arról is, hogy a magyar szellem művelőinek erre 17