Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Szegedy-Maszák Mihály: A szerző önazonossága József Attila életművében
A szerző önazonossága József Attila életművében rukció szellemében, a jelentők jelentésteremtő erejét elismerve törekszünk értelmezni, előfordulhat, hogy a költői szövegben utalással megidézett (referenciális) világ meghosszabbítására vállalkozunk. Példaként az Eszmélet zárlatát idézném: s én állok minden fülke-fényben, én könyöklők és hallgatok. „Ami marad, az a kontúr (a személyé), a fényfolt és a keret (a vonatablak négyszögletes, keretező formája).”297 így rajzol jelenetet az egyik értelmező. Egy másik ekképpen érvel: „valószínűsíthető, hogy az ablak üvege a könyöklés okán le van húzva, a lírai alany aligha láthatja magát benne”.298 Elképzelhető, hogy tévedek, amikor úgy vélem: a magyarázónak őrizkednie kell attól, hogy kiegészítse a műalkotásból kiemelt részleteket. A továbbiakban igyekszem elkerülni e kísértést, megkockáztatva, hogy ily módon szűkszavú leszek. Utolsóként a versek művészi értékére vonatkozó előföltevéshez szeretnék folyamodni. Azoknak a példáját követem, akik nem tekintették szentségtörésnek, hogy művészi fogyatékosságokról tegyenek említést, s nem csak korai versek esetében. Németh G. Béla - az 1960-70-es évek körülményei között érthető módon - inkább csak sejteni engedte az általa közéletinek nevezett költeményekkel szemben érzett fönntartásait, amidőn így érvelt: „Nincs arról szó, hogy ezeknek a verseknek személyes és esztétikai hitele kisebb volna.”299 Tandori Dezső már határozottan kifogásolt egyes részleteket - például a „csilló azúri csőre” szavakat a Sas című vagy a „szerelemért csalok, ölök” sort a Csak most... kezdetű költeményben.300 Mint ismeretes, nem zsengékről van szó, hiszen mindkét költemény 1937 júniusából keltezett. Mások is fogalmaztak meg kedvezőtlen értékítéletet viszonylag kései művek elemzése során. „Sok benne a közhelygyanús sor, néhol olyan, mint egy slágerszöveg” - állapította meg egy elemző a Könnyű emlékek... kezdetű, föltehetően 1936-ban keletkezett szövegről.301 173