Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek 24 „Nem szólhatok, nyögésem néma jaj; / Szó és fohász kihalnak ajtómon. ” (Az élő szobor) 25 „S nem sírhatok, bár hő zápor gyanánt / Szememben a köny százszor megered: / Midőn kiér a zord világ elé, / Hideg, kemény jéggyöngyökké mered.” (Az élő szobor) 26 Az antropológiai odatartozás jegyei még akkor is egyértelműek, ha köztük némelyik a természet megszemélyesítésének példája: „Kié volt ez elfojtott sóhajtás. / Mi üvölt, sír e vad rohanatban, / Ki dörömböl az ég boltozatján, / Mi zokog mint malom a pokolban? / Hulló angyal, tört szív, őrült lélek. / Vert hadak vagy vakmerő remények?” (A vén cigány) 27 Barta János és Szegedy-Maszák Mihály megfigyeléseit felhasználva utóbb Lőrincz Csongor mutatta ki meggyőzően, hogy Az élő szobor tanúsága szerint miért nem biztosítéka a hang a tudat önmagáról való megbizonyosodásának. Lásd Lőrincz Csongor, Szó, jelentés, világ (Vörösmarty későmodem távlatból), Alföld, 2005/1. szám, 48-67. 28 „A dal ered szívből, s szívhez vágy újra röpülni” (Kölcsey, Ajánlás). 29 Tverdota György, A József Attila-kutatás dilemmái, in Tverdota György - Veres András (szerk.), Testet öltött érv. - Az értekezőJózsef Attila, Balassi, Bp, 2003, 204. 30 Tverdota, Holt vidék, Forrás, 2003/12. szám, 73-31 József Attila, Tanulmányok és cikkek, 233-32 C/o., 231. 33 Uo., 50. 34 Uo., 234. 35 Uo., 263. 36 Uo., 234. 37 Noha itt is meglehetősen kontúrtalan, mégis - talán a lírai szövegközelség miatt - épp a Babits-kritikában a leghatározottabb a fogalom értelmezése: „Az ihlet [...] a szellemnek az a minősítő ereje, amely az anyagot végessé teszi. [...] ...az ihlet [...] a legelső szellemi és anyaggyőző tiszta akarat”. Uo., 217. 38 Rieglnél elsősorban a formaadás vágya, akarata, amely a dolgok alakításán keresztül nyilvánítja meg az ember világhoz való viszonyát. Lásd Alois Riegl, Spätrömische Kunstindustrie, Gebr. Mann, Berlin, 2000, 400-401. 39 József Attila, Tanulmányok és cikkek, 217. 40 A Tisza „tekintetét” például már jóval azelőtt „mogyoró- s rekettyebok201