Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek rok” korlátozzák, mielőtt a pillantást viszonoznák a vers horizontját végleg lezáró „mármarosi bércek”. 41 Lásd Beney Zsuzsa, József Attila inverz anyaképei, Forrás, 2003/12. szám, 60-62. 42 „Ez éles, tiszta szürkület való nekem. / A távolban tar ágak szerkezetei / tartják keccsel az üres levegőt. / A tárgy-egyén mind elválik a többitől, / magába mélyed és talán megsemmisül.” 43 Friedrich Kittler, Optische Medien, Merve, Berlin, 2002, 33-44 „Az meglett ember, akinek / szívében nincs se anyja, apja” (Eszmélet). 45 Tamás Attila, József Attila, in A magyar irodalom története VI., Akadémiai, Bp., 1966, 366. 46 Lásd erről utóbb: Odorics Ferenc, Az Eszmélet újraolvasása, in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.), Újraolvasó - Tanulmányok József Attiláról, Anonymus, Bp., 2001, 175. 47 „Fáj a szívem, a szó kihűl...” 48 „A csöndbe térnek a dalok...” 49 „és most könnyezve hallagatom, / a száraz ágak hogy zörögnek.” 50 Friedrich Nietzsche, Sämtliche Werke, Bd. 12., DTV, München, 1999, 482. 51 Jauss, Studien zum Epochenwandel der ästhetischen Moderne, Frankfurt/M., 1989, 126. 52 Helmuth Plessner, Ausdruck und menschliche Natur - Gesammelte Schriften VII., Suhrkamp, Frankfurt/M., 2003, 360-361. 53 „senki nem felelős azért, hogy az ember egyáltalán itt van, hogy ilyen és ilyen adottságú, hogy ilyen körülmények között, ilyen környezetben van. Lény(eg)ének sorsszerűsége nem oldható ki mindannak a sorsszerűségéből, ami volt és ami lesz. Az ember nem következménye valamely saját szándéknak, akaratnak, célnak, nem kísérlet egy -embereszmény«, -boldogságeszmény« vagy »moralitáseszmény« elérésére - abszurd dolog, ha az ember lény(eg)ét - róla felelőtlenül leválasztva - valami céllal akarják összekötni (sein Wesen in irgendeinem Zweck hin abwälzen zu wollen)”, KSA, Bd., 6, 96. 54 Sigmund Freud, Gesammelte Werke, Bd. XIV, Fischer, Frankfurt/M., 1999, 434. 55 Vö. Lengyel András, A József Attila-életrajz kutatásának néhány kérdése, Forrás, 2003/12. szám, 18. 56 Platon, Phaidros 275e. 202