Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek 192 Márai Sándor, Magyar versek, in Uő., Ihlet és nemzedék, Bp., 1992, 144-146. Első közlés: Pesti Hírlap, 1941. dec. 18., 288. szám, 5. A Bokor -Tverdota-gyűjtés nem tud erről az írásról. 193 Varga József, Márai és József Attila, Élet és Irodalom, 1991- júl. 19-, 2. 194 A 15. számú jegyzetben, i. h. 195 Újság, 1993- márc. 3-, 51. szám, 3. 196 Pesti Hírlap, 1938. dec. 8., 279- szám, 7. 197 Márai Sándor, Medvetánc, Bp., 1946, 143-145. A Révai Kiadó e kötettel indítja sorozatát, amelyben a továbbiakban az alábbi szerzők művei kapnak helyet: Camus, Gorkij, Hemingway, Malraux, Maugham, továbbá ígéri Máraitól a Sértődöttek három kötetét, Mikszáthtól a Különös házasságot, Remenyik Zsigmondtól az Északi szélt, Cs. Szabó Lászlótól a Délutáni előadást, Tamási Árontól a Zöld «gat, Wildertől a Kabalát. 198 Soós László, Márai Sándor: Medvetánc, Diárium, 1947, könyvnapi szám, 92-93- A visszafogott hangvételű írás minősítése a Rózsává, a Medvetáncve. és a Hattyúve vonatkozik. 199 Szigeti József, Márai Sándor: Medvetánc, Forum, 1947, 391-394. 200 Hárs László, Könyvek között, Szivárvány, 1947. május, 18. szám, 12. 201 Bóka László, Medvetánc, Új Magyarország, 1947. márc. l6., 11. szám, 11. József Attila versének szép elemzése: Tamás Attila, Miért épp a »Medvetánc- lett kötetcímadóvá?, in Szabolcsi Miklós - Erdődi Edit (szerk.), József Attila útjain, Bp., 1980, 198-211. Újabb elemzés, egybevetés Bartók művével: Szabolcsi, I. m., 203-207. 202 Mészáros Tibor, Márai Sándor Bibliográfia, Bp., 2003- A bibliográfia jó szolgálatot tett az újságcikkekben található adatok gyűjtésekor. 203 A 200. számú jegyzetben, i. h. 204 A 199- számú jegyzetben, i. h. 205 A 198. számú jegyzetben, i. h. 206 Márai, a 196. számú jegyzetben, I. m., 108-111. 207 A szóban forgó József Attila-versek elemzését finomíthatja a kortársi recepció bevonása a vizsgálatokba. Annyi mindenesetre kitetszhet, hogy az egyes kortársi megnyilatkozások a modernségnek a maitól eltérő felfogását reprezentálják, és ez a „feszültség” a hagyománytörténést jórészt meghatározhatja. 217