Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek 222 Vö. J.-P. Sartre, L’être et le néant, Paris, 1943, 315—319-223 Vö. különösen M. Merleau-Ponty, Le Visible et l’invisible, Paris, 1964, 85-89-, ill- 101. 224 „C’est a la fois l’obscurité du coin sombre et ma possibilité de m’y cacher qui sont dépassées par autrui, lorsque, avant j’aie pu faire une geste pour m’y réfugier, il éclaire l’encoignure avec sa lanterne." (Sartre, I. m., 323.) 225 Vö. különösen Merleau-Ponty, I. m., 182-183-226 Az átok, a mágikus ráolvasás sajátos szerepéről József Attila poétikájában, a Magány-nyáX is összefüggésben lásd Horváth B., „Add kezembe e zárt világ kilincsét”, Életünk, 1980/12. szám, különösen 1058. A Magány egyik lehetséges forrását a filológia utóbb gróf Balassa Bálint egy átkozódó költeményében jelölte ki, vö. Stoll B., József Attila olvasmányaihoz, Magyar Könyvszemle, 1990/1-2. szám, 76-77. 227 Szabolcsi, I. m., 482. 228 Ez utóbbi színvonalas példájaként lásd Beney Zs., A két anya, in Uő., A gondolat metaforái, Bp., 1999, 24-26.; ill. „Legyen, hogy ne legyen”, Uo., 260. 229 Ezt az olvasatot támogathatja az, hogy az egyik szövegvariánsban a „gonosszá” helyett „embertelenné”, azaz ellentétező ismétlés szerepel (vö. JAÖV 2., 326-327.), előállítva a már ismerős mintát: az, ami az énből hiányzik, veszi mintegy kívülről körül az ént. 230 Merleau-Ponty, I. m., 188-189-231 A Magány és József Attila Rorschach-tesztje közötti számos szövegszerű párhuzamról lásd Garai L, „.. .Amit meglátok hirtelen... ”, in Miért fáj ma is, 122-123. 232 Vö. S. Freud, Triebe und Triebschicksale, in Uő., GWX, Frankfurt, 1999, 231. 233 Vö. Uő., Trauer und Melancholie, in Uo., különösen 430-435.; ill. Massenpsychologie und Ich-Analyse, in Uo., XIII., 118-120. 234 Szabolcsi, Uo.; ill. Beney, A két anya, 42. 235 R. C. Bak, Being in Love and Object Loss, Int. Journal of Psycho- Analysis, 1973/1. szám, 4. 236 Freud, I. m., 125. 237 Uo. 238 Sartre, I. m., 439-219