Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái
Veres András mezések szinte az első pillanattól kezdve szakítani próbáltak vele. Jól megfigyelhető ez már Fejtő Ferencnek a költőről adott a Szép Szó emlékszámában megjelent - első s mindmáig nagy hatású pályaképében." Nemcsak a túlzott életrajzi megfeleltetéstől óvott, hanem arra is figyelmeztetett, hogy József Attila életművében még a korszakhatárok is elmosódottabbak, mint más költői pályák esetében. A kultusztól elsősorban azok az elemzések tudták függetleníteni magukat, amelyek a versek kifejezetten stilisztikai-retorikai szempontú értelmezésére vállalkoztak. Úgy vélem, csak a hatvanas évek derekán történt meg az igazi áttörés, amikor a szélesebb irodalomszerető közönséget is megnyerték Hankiss Elemérnek József Attila komplex képeiről, illetve Németh G. Bélának a kései korszak verstípusairól szóló tanulmányai.100 Németh G. Béla különösen élesen határolódott el az életrajziságtól; úgy fogalmazott, hogy az utolsó versek alapvető gesztusa az elhibázott élettel való számvetés, de mentesen a valóságos életrajzi vonatkozásoktól és a pszichologizálástól.101 A tudományos vizsgálódás térnyerése persze nem veszélyezteti a kultikus szemlélet szívós továbbélését. Ennek érzékletes példája a József Attila öngyilkosságát kétségbe vonó „baleset”-elmélet újraélesztésének (zajos médiaszerepléssel támogatott) kísérlete: csöppet sem zavartatja magát attól, hogy nem tud felmutatni olyan új bizonyítékot, amely cáfolná az öngyilkosságot megállapító dokumentumokat.102 (A tudományos életrajz lebecsülése) Más szintű, immár szakmán belüli kérdés a tudományos életrajz műfajának megítélése. A magyar értekező irodalom sajátos hagyománya, hogy miközben az irodalomértelmezés kevéssé tudott szabadulni az életrajziságtól, a szakszerű biográfiát általános lenézés fogadta. Szabolcsi Miklós már nagymonográfiájának első kötetében103 védekezni kényszerült a műfajt lebecsülök érveivel szemben. S könyvének nem egy kritikusa vélekedett úgy, hogy például a családját elhagyó apa későbbi életútjának feltárása aligha segíti József Attila költészetének megértését. Figyelmen kívül hagyták a kései versek jelképpé emelt hivatkozásait, amelyek egyértelműen bizonyítják: 64