Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái
A József Attila-kutatás dilemmái nek, figyelembe vesszük azt, amiben közmegegyezés van, illetve csak alapos okok alapján helyezkedünk vele szembe. Például nem gondolom, hogy a szürrealizmus lenne a megfelelő terminus a húszas évek végén bekövetkezett költői fordulat leírására, minthogy nyomokban sem fedezhető fel benne a szürrealista alkotásmódot jellemző automatizmus.116 Más szempontból látszik aggályosnak Tverdota Györgynek (Németh Andor nyomán felvetett) javaslata, amely a „poésie pure” (tiszta költészet) ugyancsak Franciaországban megismert programja alapján tartja leírhatónak az új pályaszakaszt.117 Természetesen dönthetünk úgy is, hogy nem fogadjuk el az irodalomtudomány játékszabályait. De nevén kell nevezni törekvésünket. Már több alkalommal kifejtettem, hogy Kulcsár Szabó Ernő megközelítésmódja alapvetően bölcseleti jellegű, a poétizáltságon valójában a világban való létünk öntudatosításának nyelvi megjelen(ít)ését érti.118 Az elparentált életrajzi, lélektani, szociológiai magyarázatok helyébe itt egy sajátos fejlődéstörténeti elhelyezés lép, amelynek konceptuális bázisát a heideggeri szubjektumelmélet, a gadameri hatástörténeti elv és más, a posztmodern kánonban helyet kapott bölcseleti meggondolások alkotják. így áll elő az az irodalomtörténet-írásunkban valóban szokatlan jelenség, hogy Kulcsár Szabó az irodalmi művek értelmezésekor előszeretettel hivatkozik tekintélyként bölcselőkre, elméletírókra, miközben mellőzi az irodalomtörténészek megállapításait. A művek megértése e horizontban a filozófiatörténet jelentős gondolatainak való megfeleltetést jelenti, szerencsétlenebb pillanatokban a „hozzáigazítást”. A művek és életművek eloldása keletkezéstörténeti kontextusuktól valóban megkönnyíti az értelmező dolgát.119 De legalább a szavak szótári jelentését illene tiszteletben tartani, s József Attilának a 20. századi irodalom európai élvonalához tartozását nem azzal alátámasztani, hogy osztja annak „dehumanista” nézőpontját. Tverdota György joggal kérdőjelezte meg e megállapítás igazságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatott vitán, hosszan sorolva a példákat József Attila humanista hitvallására.120 69