Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
N. Horváth Béla: Marxtól Reichig
N. Horváth Béla egyén vagy orgazmus nélkül koitál s így e társadalmi folyamatban pusztán a társadalmi tárgy technikai szerepét tölti be, vagy csupán libidója van, anélkül, hogy a koituszban a technikai tárgy társadalmi szerepét játszhatná s így puszta társadalmi alany”174 - írja József Attila részben Wilhelm Reich175 tanaira, részben az őt interpretáló írásokra176 hagyatkozva. Reich nyomán a szexualitás nemcsak az egyéni létértelmezésben értékelődik fel József Attila ekkori gondolkodásában, hanem társadalomfilozófiai szerepet is nyer. Mintegy a korábbi feltevését folytatva vitatkozik Tótis Béla könyvéről írott kéziratban maradt írásában: „Tótis abba a hitbe próbálja ringatni olvasóját, hogy a tőkés társadalomban az egyén legalább lelkileg mindentől föloldott, hogy a nemi élet kérdéseire egészséges választ csak maga az egyén adhat és hogy az egyén képes önmagát fölszabadítani saját magának gátlásai alól. Pedig marxizmus és pszichoanalízis egyként azon az állásponton van, hogy megoldás csak társadalmilag lehetséges - pszichoanalitikai kezelést sem folytathat az egyén önmagán, az is csak társasán, társadalmilag, orvos segítségével lehetséges.”177 József Attila 1932-ben keletkezett verseivel, prózai írásaival mindig is szűkkeblűén bánt az irodalomtörténet. A szocializmus időszakában az értelmezési sorból kifelejtődtek az ideológiailag nem idomuló alkotások, jó esetben különösnek tartották. A fő művek olvasatai egy szűk értelmezési elvárás alapján behatárolták a művek esztétikai befogadásának igényét és lehetőségét is. A mai értelmezők pedig jórészt elkerülik ezt az ideologikus, pártos időszakot, nem igazán méltatva figyelemre ezeket a - különben nem is annyira ideologikus - műveket. Látható, a pszichoanalízis ismerete és terápiás gyakorlata jelentősen átformálja még a munkásmozgalom eszmeiségéhez kötődő alkotásokat is. Különösen, hogy a József Attila-művek egyre nyitottabbá válnak a magyarországi marxista irodalomban leginkább Wilhelm Reich képviselte freudomarxista elmélet iránt. A freudizmus és a freudomarxizmus átformálta a korábbi, anarchista időszakból táplálkozó, majd a mozgalmi korszakokban (Bartha Miklós Társaság, kommunista párt) megszilárduló, történetileg determinisz98