Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Bókay Antal: "Batu khán pesti rokona"
Bókay Antal tehát a szelf szövegét, azaz alá kell írni. Az aláírás egy „aktus, amelyben állítom egyszem, páratlan jelenlétemet, itt és most”272 - írja Derrida. A Bevezető kapcsán ez a hitelesítés tanulságosan többféle, talán három elkülöníthető formában történik, a személy ön teremtése az íráson keresztül 1. a levél feladójaként, 2. a vers szerzőjeként és 3- a szöveg aláírójaként történik meg.273 A magánlevél, melyben a szöveg először szerepelt, mint személyes, kézírással készült szöveg hitelesíti a verset, még annak ellenére is, hogy ez az aláírás után, mintegy utóiratként szerepel. A Kuncz Aladárnak küldött ciklusban más a hitelesítés mechanizmusa, ott az aláírás szerzői névvé „merevedik”, hiszen a kézírásos szövegen felül, a „Nincsen apám se anyám” cím előtt szerepel a név: József Attila”. Itt persze az egész ciklust hitelesíti a külön papíron, de azonos küldeményben szereplő és aláírással végződő levél (amelyből az előbb idéztem). Az aláírás performatív gépezete több József Attila-szöveg kapcsán vizsgálható.274 A Bevezető karikatúra köré írt változatámásfajta medialitásba is bekapcsolódik: képzőművészeti alkotássá is válik, kalligráfiája, egyszerisége, reprodukálhatatlansága révén. A költő saját kezével leírta, hogy itt (ott) van (volt), és azJanovics András karikatúrája József Attiláról ban a vers - meglepő módon aláírást kap, az „Én József Attila itt vagyok!” sor után a költő aláírta nevét: József Attila”. Ha hangosan olvassuk az aláírással kiegészített verset, könnyen érzékelhető a karakteresen rossz hangzás, az ismétlés értelmetlensége. Talán ez a döcögés is jelzi, hogy az „aláírás mögött a jelenlét reprodukciójára irányuló intenciót sejthetünk, de amint a tulajdonnév írássá válik, a reprodukció illúziójával éppen a távollétet fogja demonstrálni”275. Másrészt a szöveg ezzel a gesztussal kilép az irodalmiságból, és egy 160