Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek Sándor remek kifejezésével élve - a -lépéstartás!- tornatanári retorikáját idézte, amely irodalomelmélet és irodalomtörténet-írás szakembereinek egymáshoz való viszonyát úgy képzelte el, hogy az előbbiek a korszerű nyugati tudományos eredmények hazai megismertetői, míg az utóbbiak feladata ezek megtanulása és alkalmazása.” A kultuszkutatás és az új elméletek, in Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve, Kijárat, Bp., 2003, 289- A kutatási neurózisnak ez a tünete kiterjeszkedett a kutatott témákra is. 71 Kulcsár Szabó Ernő, A kettévált modernség nyomában - A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján, in „de nem felelnek úgy felelnek”A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, JPTE Irodalomtudományi Füzetek, Pécs, 1992, 21., 24. 72 Erről lásd Veres András A József Attila-kutatás dilemmái című tanulmányát jelen kötetben. 73 Lásd erről Veres András A referencia védelmében című tanulmányát, in Veres András (szerk.), Az irodalomtörténet esélyei, Gondolat, Bp., 2004, 152-160. 74 Kulcsár Szabó Ernő, Az újraértés küszöbén, Irodalomtörténet, 1996/1-2. szám, 261. 75 Az „én” pozíciójának kérdését a tárgyalt értelemben először Angyalosi Gergely vetette föl, de Angyalosi példamutató módon (amely példát a kérdéssel foglalkozó későbbi tanulmányok nem követték) pontos különbséget tesz a művek esztétikai értéke, poétikai megoldottsága és egy elméleti kérdés megválaszolása során történő felhasználhatósága között, amikor párhuzamba állítja József Attila két olyan versét, amelynek tárgya a tömegdemonstráció: a Tüntetés címűt és a Tömeg című verset. Lásd Angyalosi Gergely, A költői szubjektum változatai József Attila lírájában, in Uő., A költő hét bordája, Latin Betűk, Debrecen, 1996, 173-180. 76 A József Attila-töredékek értékességéről kialakult közvélekedést tanulságosan támasztja alá a 100. születési évfordulóra megjelentetett reprezentatív kiállítású József Attila töredékek című kötet (Arcus, 2005), amely a költő száz töredékét tartalmazza, s minden töredékhez az átellenben lévő oldalon egy-egy mai festő, rajzoló művét társítja. 77 Bóka Lászl 6, József Attila. Esszé és vallomás, in Uő., Arcképvázlatok és tanulmányok, Akadémiai, Bp., 1962, 209-267. 78 Tamás Attila több tanulmányában, például Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig című könyvének Visszatérő formai elemek, 204