Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek eljárása, ahogy József Attila költészetét beleerőszakolja a „késő modernnek” nevezett fejlődéstörténeti sémába. 120 Emlékeztetőül Tverdota példái közül: „Óh emberiség, [...] Nem rettenek születni újra érted” (Emberiség, 1935), „Én, ki emberként vagyok, élve, boldog” 0Én, ki emberként..., 1937), „Én hazám, fajom és emberiségem / iránt ismerem szép kötelességem” {Töredék, 1937). 121 A Stoll Béla által gondozott legújabb kritikai kiadás is már ezt az álláspontot képviseli: vö. József Attila, Összes versei /-///., Balassi, Bp., 2005-122 Mindkét vers első változatát A Toll közölte (1929-ben, illetve 1930- ban). A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetben (1931) szereplő szövegek már szerzőjük új, osztályharcos álláspontját tükrözik. A Nyár harmadik, depolitizált változata található a Medvetánc kötetben (1934). Az új kritikai kiadás (szerintem vitatható módon) csak a Nyár második és harmadik variánsát tünteti fel önálló szövegként; lásd 1. m., 2. kötet, 102-103-123 József Attila poétikái, Gondolat, Bp., 2004. 124 Tanító célzat és művészi érték József Attila költészetében, Kortárs, 2005/4. szám, 2-3. 125 Az imitációs versalkotás egy pédája - Az a szép, régi asszony, in Uő., V kísérlet-A kései József Attiláról. Tankönyvkiadó, Bp., 1982, 242. 126 Kappanyos András, Eszek, in Újraolvasó - Tanulmányok József Attiláról, 246. 127 Hasonlóképp ahhoz, ahogy az állampárti vezetés számára ideológiai szükségletei miatt szinte önlegitimációs kérdéssé vált az 1960-as években, hogy József Attilát harminc évvel korábban kizárták-e avagy sem az illegális kommunista pártból. 128 Kész a leltár, 955. 129 József Attila ritkán élt az „organikus” terminussal. Ennek egyik példája a Gáspár Endrének 1926-ban írt levelében található: „Tehát kár vitatkozni, hogy a művészi belső fölépítettségére nézve organikus-e vagy konstruált. Természetes, hogy: organikusan konstruált és konstruálva organizált, egyszerre.” Lásd József Attila Gáspár Endrének [Párizs, 1926. október?], in József Attila, Válogatott levelezése, sajtó alá rendezte Fehér Erzsébet, Akadémiai, Bp., 1976, 121. Tverdota György a „koherens” kifejezést javasolta helyette. Én jogosnak tartom használatát (s egyetértek azzal, hogy Kulcsár Szabó ezzel a szóval él, még ha ő elsősorban az anorganikus versépítkezés bizonyítása miatt érdekelt is ebben), mert József Attila költészetében és 210