Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek 144 A szöveghez tapadó olvasat könnyen megtréfálhatja az értelmezőt. A „mi” szó szerint értve akár ellentéte lehetne az „én”-nek, s individualista alapállásból könnyű eljutni olyan konklúzióhoz, hogy a kollektivista ízű „mi” elnyeli a személyiséget. Csakhogy József Attila ebben az időszakban éppen azt az ideális közösséget kereste, amely elfogadja őt, és képviseli a számára fontos értékeket. Ezért lépett be előbb a Bartha Miklós Társaságba, majd az illegális kommunista pártba. 145 Nem hiszem, hogy az én pozíciójának, identitásvesztésének problémáját vizsgálva teljesen mellőzhető lenne az az életrajzi adottság, hogy egy súlyos mentális betegségben szenvedő ember költészetéről van szó. 146 Holott Kulcsár Szabó nem akármilyen jelentőséget tulajdonít e poétikai jelenségnek. Egyenesen úgy véli, hogy „megoldhatatlan feladat elé állította” a tévutakon járó József Attila-kutatást: „...Az én poétikai destabilizációja nemcsak a biografizmust fenyegette tárgya elvesztésével: a maga szemérmes elbeszéléseiben a párttörténeti megközelítés éppúgy a mimézis alakzataihoz folyamodott, mint a személyiség kortörténetének »rekonstrukciói-.” Előszó, in Újraolvasó- Tanulmányok József Attiláról, 25. Valójában az életrajzi megközelítéseket semmiféle feladat elé nem állította „az én poétikai destabilizációja”, mert nem volt tudomásuk ilyesmiről. De ha lett volna is, egy poétikai sajátosság nem feltétlenül releváns az életrajz terén, ahogy az utóbbi sem az a versek poétikai vizsgálatában. 147 Valóban különösen szuggesztív sor ez, s ahogy a többi Gyömrői Editet fantomizáló-diabolizáló József Attila-versben, a Magányban is patologikusán végletes indulatok szabadulnak el. Bizonyos, hogy az én nem ura önmagának. De önbecsülésének igen súlyos kudarca sem vezet identitásának feladásához. A versben megjelenő agresszió és önagresszió összefüggéséről lásd Beney Zsuzsa, A két anya, in Uő., A gondolat metaforái Esszék József Attila költészetéről, Argumentum, Bp., 1999, 23-25. 148 Kulcsár-Szabó Zoltán, Magány és énhiány József Attilánál, Kortárs, 2005/4. szám, 48-49- Kulcsár-Szabó Zoltán tanulmányának sajátos ellentmondása, hogy bár felismeri a vers alaphelyzetét, de minthogy az iskola a teória elsőbbségét vallja, eleve elfogadja az énelvesztés koncepcióját, nem bajlódik a lehetséges ellenérvek mérlegelésével. 149 A Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatott vitán derült ki, hogy a Kortársban rövidítve megjelent tanulmányának hiányzó részében Kulcsár-Szabó Zoltán (a Magány mellett) éppen a Ki-be ugrál... című József Attila-verset 213