Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Jegyzetek
Jegyzetek elemezte. Amikor az énelvesztés bizonyítékaként idézte a verset, sajátos módon így kezdte az idézetet: „S mit úgy hívtam: én, / az sincsen. Utolsó morzsáit rágom, / amíg elkészül ez a költemény...” Felhívtam rá figyelmét, hogy nemcsak a versszak, hanem az összetartozó gondolatsor is előbb kezdődik, így: „Gondoljátok meg: Ezen a világon / nincs senkim, semmim.” 150 Szegedy-Maszák, I. m., 6-8. N. Horváth Béla: Marxtól Reichig 151 A költő és a párt kapcsolatáról megszépítően szól: Vértes György, József Attila és az illegális kommunista párt, Magvető, Bp., 1964. Visszaemlékezések idézik e kapcsolat különböző vetületeit: Szabolcsi Miklós (szerk.), József Attila emlékkönyv, Szépirodalmi, Bp., 1957. 152 Szabolcsi Miklós, József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez, Kritika, 1965/11. szám, 11-20. A kérdésről Szabolcsi Miklós, Kész a leltár, Akadémiai, Bp., 1998, 9-24. 153 József Attila válogatott levelezése (S. a. r. Fehér E.), Akadémiai, Bp., 1976, 280. 154 József Attila Összes Müvei III. (a továbbiakban JAÖM), Szabolcsi Miklós (szerk.), Akadémiai, Bp., 1958, 111. 155 Szabolcsi Miklós a fordulat dokumentumaként az Egyéniség és valóságot láttatja, illetve a nyilvánvalóan analitikus verseket. Szabolcsi Miklós, I. m., 62. 156 JAÖM, 116. 157 József Attila és Róheim Géza kapcsolatáról újabban: Valachi Anna, A névvarázstól a pszichoanalízisig, in Tverdota György - Veres András (szerk.), Testet öltött érv, Balassi, Bp., 2003, 161-186. 158 Kapcsolatukról: Szabolcsi Miklós, I. m., 63-; Valachi Anna, Analízis és munkakapcsolat dr. Rapaport Samuval, in Tverdota György - Horváth Iván (szerk.), Miért fáj ma is, Balassi, Bp., 1992, 229-259-159 Vö. Erős Ferenc, Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus, Gondolat, Bp., 1986; „Freudomarxista” volt-e József Attila, in Miért fáj ma is, 25(1-297. 214