Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)

Jegyzetek

Jegyzetek 289 Fontos, hogy ez nem kapcsolható Lacan imagináriusához, a tükör stá­diumhoz. Ott a tükrözés nem tükrözésként megélt, hanem pontosan az a lényege, hogy a tükörben látott sajátként ismerődik fel. Ezzel valamiféle alapvető öncsalás, a szelf, az én hibás, töréssel terhelt felépítése történik. 290 Értelmezésem itt újra eltér Bartal Mária interpretációjától. Az ödipális konstrukció és annak retorikai-nyelvi leképeződése a korai versben sem­miféle dekonstruktív pozíciót sem tesz lehetővé, a szelf a maga jelenlété­ben, egocentrizmusában, totalizáltan ott van, abban a versben nincs mit ke­resni, a „Hol vagy?” kérdése fel sem merül. 291 Derrida, I. m., 87. Szegedy-Maszák Mihály: A szerző önazonossága József Attila életművében 292 Gadamer, Hans-Georg (1999), Gesammelte Werke, Tübingen, J. C. B. Mohr, 2004, 2: Hó. 293 Gadamer, I.m., 505. 294 Tverdota György, „Szublimálom ösztönöm ”, in Tverdota, György - Ve­res András (szerk.), Testet öltött érv - Az értekezőJózsef Attila, Balassi, Bp., 2003, 143., 142. 295 Laplanche, Jean - J.-B. Pontalis, The language of Psychoanalysis, W. W. Norton and Co., New York - London, 1973, 432. 296 Horváth Kornélia, Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében, in Újraolvasó - Tanulmányok József Attiláról, 151-152. (A kötet adatait lásd a 46. jegyzetben.) 297 Bókay Antal, Határterület és senki földje - Az én geográfiája az Eszmé­let XII. szakaszában, in I. m., 164. 298 Odorics Ferenc, Az Eszmélet újraolvasása, in I. m., 175. 299 Németh G. Béla, 7 kísérlet a kései József Attiláról, Tankönyvkiadó, Bp., 1982, 94. 300 Tandori Dezső, A „trouvaille"József Attilánál, in Újraolvasó - Tanulmá­nyok József Attiláról, 54. 301 Fenyő D. György, Megkapaszkodás és elszakadás-József Attila: (Köny­­nyű emlékek...), in Testet öltött érv, 93-224

Next