Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Tverdota György: "mindig fölfeslik valahol"
Tverdota György „mindig fölfeslik valahol” Vita József Attilának a magyar líra történetében elfoglalt helyéről Az olvasóban, aki az utóbbi évek vitáit figyelemmel kísérte, az a benyomás keletkezhetett, hogy József Attila alakja körül komoly nézeteltérések támadtak az irodalomtudomány képviselői között. A nézeteltérések egy tanulmánygyűjtemény körül robbantak ki.57 E kötet szerzőinek egy része, elsősorban Kulcsár Szabó Ernő, a bevezető tanulmány58 írója majdnem teljes egészében elutasította a József Attila-szakirodalom addigi eredményeit, s a kutatás új irányát kezdeményezte. A tanulmánygyűjteményben a pellengérre állított kutatók (köztük magam is) szerepeltek írással vendégként. A kötet megjelenése után szükségesnek éreztem védelmembe venni a József Attila-kutatás avultnak ítélt és kiselejtezésre szánt irányát, s egyúttal bírálatnak vetettem alá a kötetben felvázolt alternatívát.59 Hozzászólásommal nem kirobbantottam, csupán nyilvánvalóvá tettem a József Attila-kutatók közötti meghasonlást. A vitának, amelynek több elágazása volt, s mindmáig nem jutott nyugvópontra, részletes felidézése nem áll szándékomban. Annál kevésbé, mivel a nézeteltérések okát nem a József Attila-kutatás belső meghasonlásában látom. A földindulás epicentruma az életművön kívül, az európai líra történeti alakulásáról kialakult vízió vidékén helyezkedik el, és messze nem korlátozódik és nem is összpontosul a költőre. A Kulcsár Szabó Ernő említett írásának alapjául szolgáló előadás egy 2000. április 6-8-án rendezett konferencián hangzott el, amely rendezvény az ún. „újraolvasó” konferenciák sorozatának utolsó előtti eseménye volt.60 A korábbi kutatási eredmények le39