Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)

Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái

Veres András életművének egyik jellegzetes tartományáról van szó, annyi bi­zonyosan állítható, hogy az én pozíciójának destabilizálása nem átfogó sajátossága költészetének. Szegedy-Maszák Mihály azt írja a Kortársbím megjelent tanul­mányában: „akár volt tudathasadása a költó'nek, akár nem, annyi bizonyos, hogy az én azonossága már meglehetősen korán kér­désesnek mutatkozott költészetében.”139 Én óvatosabb lennék ennek megítélésében, mert korai korszakaiban József Attila szá­mára még főként mások eredményeinek áthasonítása-kipróbálá­­sa volt igazán fontos, s az én státusa mindenkor a mintákból kö­vetkezett. A példaképpen idézett Jó volna jegyet szerezni és el­utazni Önmagunkhoz” sor (melyre Szegedy-Maszák is, Kulcsár Szabó is hivatkozik) ugyancsak olyan versben szerepel, amely Kassák Lajos költészetének erőteljes hatását mutatja (József Atti­la, 1924). Itt az én állítólagos azonossághiányát eleve megkérdőjelezi a vers címe (József Attila). Ráadásul a szöveg úgy indul, hogy kurziválva újra kiírja a költő nevét, akit (önmagát) a vers énje úgy szólít meg, hogy az lehet a benyomásunk: békében él önma­gával: József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott Kulcsár Szabó viszont abból indul ki, hogy a vers grammatikai énje eleve más, mint a megszólított - amivel ő maga (illetve az általa adott értelmezés) teremti meg az én azonosíthatóságának problematikusságát. Az önmegszólító beszédhelyzetet pedig olyan dialogikus szerkezetnek fogja fel, amely eldönthetetlenné teszi, hogy ki az igazi alany: a megszólító vagy a megszólított.140 Úgy tűnik, Kulcsár Szabó valamiért elégedetlen a szinonímia je­lenségével, s a hangalak különbözőségét a jelentésbeli azonos­ság ellen próbálja fordítani. Csak hát például a „Budapest” és „Magyarország fővárosa” logikai összetartozása (legalábbis jelen­leg) akkor is fennáll, ha nyelvileg a kettő jól érzékelhetően kü­78

Next