Stefanovszky András: Tisztán látni. Kitörési pontok a magyar sikerhez (Budapest, 2010)

Az önámítás és a befelé fordulás veszélye - A magyar virtus önámító csapdái - Abszolút és relatív igazság

KOSZOVÓ ETNIKAI MEGOSZLÁSA (1991) H ALBÁN TÖBBSÉG Q SZERB TÖBBSÉG □ MUSZLIM TÖBBSÉG ellen elvesztett rigómezei csata után (1389-ben és 1448-ban - ez utóbbit Hunyadi János61 vesztette el), Koszovó az oszmán-török birodalomba elmerült. Ez alatt Koszovó etnikai térképe átrajzoló­dott. Sok szerb elvándorolt, míg a muzulmán albán-török lakosság száma megnőtt. A törökök 1912-ben történt kiűzése után, Koszovó megint szerb fennhatóság alá került, először a Szerb királyság, majd Jugoszlávia részeként. A kommunista Jugoszlávián belül 1974-ben autonóm tartományi státuszt nyert, saját alkotmányos jogkörrel, elnökséggel, kormánnyal, nemzeti bankkal és állami intézmény­­rendszerrel. Tito62 halála után a nacionalista feszültségek rohamosan nö­vekedtek Jugoszláviában. Slobodan Milosevié63 1986 után ismét helyre akarta állítani a szerb hegemóniát Koszovóban és 1989-ben 61 Hunyadi János (1407-1456): Kormányzó, hadvezér, Mátyás király apja. Nán­dorfehérvár hőse. „A nagy törökverő.” 62 Josip Broz Tito (1892-1980): jugoszláv partizánvezető a második világháború alatt. Jugoszlávia első számú vezetője volt 1980-ig. 63 Slobodan Milosevic (1941-2006): szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocia­lista Párt elnöke. 2001-ben a Hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádolja: etnikai tisztogatás Horvátországban, népirtás Bosznia-Hercegovinában, terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen. 64

Next