Szigethy Gábor: Hírlaplom 1919-1989. Hiteles források alapján elképzelt valság (Budapest, 2022)
IX. 1937. április-május
Alapítvány gondnokának, 1933. január 28.) Versben, 1934- ben: Magad emésztő, szikár alak! Én megbántottalak. Sajnálom, kár volt. (Magad emésztő...) A Babits Mihálytól megbocsátást remélő József Attila tudta: a fájdalom ágai benned mint mindenkiben, elkövesednek... Babits Mihály hívő keresztény volt, nem felejtett, megbocsátott. A Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány 1935. január 17-én 1.000 pengő támogatást ítélt meg József Attila számára. Az értesítő levelet Babits Mihály írta alá. Babits Mihály és József Attila 1937-ben is más szemszögből látták a világ eseményeit, értékeit, s mást gondoltak arról, mi a költő, az író, a művész, az alkotó ember feladata itt, a földi létben. Más szemszögből, nem egy irányból, nem egy irányba néztek. Ha 1937 májusában csak a Szép Szó új számát olvasom, a Babits Mihályt vállaltan szarkasztikus hangnemben kioktató szerkesztőségi írást, talán gondolkodás nélkül elhiszem, hogy Babits Mihály életidegen, csak a számára fontos költői értékekkel foglalkozó, „fájvirág” poéta. Ha csak a Szép Szót olvasom, ha hiszek József Attilának és Ignotusnak, okkal gondolhatom: Babits Mihály nem akar szembenézni válságos kora politikai kihívásaival és költőként, értelmiségiként hallgat, amikor népét, hazáját szerető költőnek, értelmiséginek riadót kellene fújnia. De - keresem a kijáratokat a labirintusból - számomra ma nem csak a Szép Szó gondolkodásra serkentő múltforrás. 78