Szörényi László: „Újzélandot választottam ki új hazámul” - Tanulmányok, esszék, kritikák - Kortárs Tanulmány (Budapest, 2010)
I. Irányjelző csillagok - Ehess, ihass... József Attila Ars poeticájának értelmezéséhez
Ankhialé mellett, Kilikiában, amelyet az elpuhultságáról és tobzódásáról örökre elhíresült király végső nyugvóhelyének tartottak.4 Cicero a következőképpen örökíti meg: „Hogyan lehetne kellemes az olyan élet, amelyből hiányzik az ésszerűség, a mértéktartás? Ebből látható, menynyire tévedett Szardanapal, a dúsgazdag asszír király, aki ezt vésette síremlékére: Annyi enyém csak, amit jóízűen megehettem: hátrahagyott sok kincsemet elveszítettem örökre. »Nem egy királynak, hanem egy ökörnek a sírjára lehetne ezt írni - mondja Arisztotelész. - Azt mondja, hogy halála után övé az, ami életében is csak addig volt az övé, ameddig elfogyasztotta.«”5 A Tusculanae disputationes vonatkozó helyéhez (V. 101.) adott kommentárból megtudhatjuk, hogy a Cicero által latin versben fordított sírfelirat görög eredetijét (amely talán akkádból készülhetett valamikor) Athénaiosz és Sztrabón művéből ismerjük.6 Különösen érdekes a Sztrabón-féle változat, amelyből kiderül, hogy a derék uralkodót egy fekvő szobor ábrázolta saját szarkofágján, amint ujjával éppen fügét mutat a világnak. „Azután Zephyrion következik, amely hasonló nevű a Kalydnos mellettivel, majd valamikor a tenger fölött Ankhialé, Sardanapallosnak az alapítása, mint Aristobulus mondja; itt látható szerinte Sardanapallos síremléke és kőszobra, amely jobb kezének az ujjait úgy szorítja össze, mintha fittyet hányna, s assyr betűkkel a következő felirat van rajta: »Sar-4 Der kleine Pauly, Lexikon der Antike, 4. Deutsche Taschenbuch Verlag, 1979.1550-1551. hasáb. 5 Marcus Tullius Cicero, Tusculumi eszmecsere. Fordította Vekerdi József, Havas László kísérő tanulmányával, Allprint Kft., Bp., 2004. 245. 6 Ceceronis, Tusculanarum disputationum Libri, V. Für den Schulgebrauch erklärt von Atto Heine. Zweites Heft, B. G. Teubner, Leipzig, 1896. 149-150. - Arisztotelész elveszett dialógustöredéke ugyanazt a filozófiai kritikát alkalmazza a hedonizmus ellen, mint a sztoikus Khrüszipposz egy epigrammája, vö. Renzo Tosi, Dizionario déllé sentenze latine e greche. Biblioteca Universale Rizzoli, Milano, 1992. 273-274. (3. kiad.) 81