Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország. Beszélgetések, emlékezések - Kortárs beszélgetés (Budapest, 2015)
REMÉNYKEDŐK - A 20. században születtek... - A Szép Szó - Fejtő Ferenc
- A döntő tény ekkoriban a hitlerizmus uralomra jutása volt Németországban. Ez valamennyiünk számára sokk volt. Akkoriban börtönben voltam, s Révai Józseffel is, ki a gyűjtőfogház lakója volt, én tudattam a hírt mint vizsgálati fogoly. József Attila kint élte át ezt a sokkot, ami rá nézve is drámai fordulatot hozott, világszemlélete további alakulására is hatással volt.- A magyar párt száz százalékig rátette minden bölcsességét és hitét, hogy Németországban győz a kommunizmus. A pártintellektuelek minden gondolata s ebből következően taktikája is erre irányult. Lebecsülték a nácikat, és a szociáldemokratákat tartották a fő veszélynek. József Attila mindezekből viszont radikális következtetéseket vont le. Fejtő most kerít sort arra, hogy beszéljen peréről, és 1932-33-ban eltöltött tizennégy hónapos börtönbüntetéséről. A vádlottak padján együtt ült Rajk, Schöpflin Gyula, Fejtő, Bertók - ki református püspökfi volt -, Mód Aladár, Oszkó Gyula.- Mikor kiszabadultam, megváltozott Attilát találtam. Aki egységfrontot sürgetett, a szektáriánus vonal felszámolását, a szocdemekhez való közeledést - fogalmazza rendkívül határozott, szinte jelszószerű mondatokban. - Ekkor zárták ki a pártból. Attila megmutatott nekem egy illegális lapot, amiben ez a határozat benne szerepelt. - Kommunista? - kérdezte keserűen, s önmagának így válaszolt: - vagy moszkvai, vagy hazafi... A kizárás olyan időpontban érte ráadásul, amikor szakított a szektárius politikával. Vajon milyen hatással volt a fiatal József Attila a még fiatalabb Fejtő Ferencre?- Attila megtérített engem minden vonatkozásban, úgy tekintettem fel rá mindig, ahogyan csak a zseniális emberekre nézhet fel valaki. Azután J. A. elvitte a szociáldemokratákhoz, Mónus Illéshez is.- Nem tudom, hogy beiratkozott-e ő is azután hozzájuk. De annyi bizonyos, hogy az idő tájt a szocdemekhez állt közel. Azzal kiegészítve, hogy az intellektuális szabadság híve volt... 1933-tól fejlődése Attilának abba a rubrikába írható bele, amit ma revizionizmusnak neveznek. Ez a folyamat több síkon indult meg nála. Megismerkedett elég hamar az ifjú Marx műveivel is, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a Marxról addig bennünk élő kép nem helytálló, amíg magának Marx Károlynak meg nem keressük, meg nem találjuk a humanista-idealista gyökereit.- Különben a humanisztikus filozófiának és erkölcsnek az Attila által aláhúzott rendkívüli fontosságát megerősítette a pszichoanalízissel való 259