Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország. Beszélgetések, emlékezések - Kortárs beszélgetés (Budapest, 2015)
REMÉNYKEDŐK - A 20. században születtek... - A Szép Szó - Fejtő Ferenc
kategóriájával cserélte fel a dolgokat... Megjegyzendő, hogy a zsidókérdésben is József Attila volt a legintranzigensebb közöttünk. Még a Szép Szó számait is így nézte, míg mi Ignotus és én olyan adagolást igyekeztünk adni, hogy a zsidó írókkal szemben ne legyenek kisebbségben a többiek, nehogy a Szép Szót is zsidólapnak könyveljék el. Erre Attila kitört: - Belemenni a mérlegelésbe, az olyan dolog, ami egyenlő a kapitulálással... - Ebben is fantasztikusan nagyszerű volt: magyar és egyszerre internacionalista. Egyedül Bartók Béla volt ebben hozzá mérhető. Egészen elérzékenyedik, s József Attila harcosságára, kérlelhetetlen igazságlátására szinte már anekdotikus példát idéz.- Az egyik egészen ifjú költő, talán a fiatal Somlyó György verset vitt be a szerkesztőségbe, szerelmes verset, amelyet egy általunk is ismert leányról írt. József Attila elolvasta, és mérgesen ránézett a költőre: - Az a baj, hogy az a lány nem barna, hanem szőke... Erre a költő meglepetten: - Igaz... - Erre a szerkesztő József Attila: - Akkor miért barna a versben? Hogy tudjuk ezt kinyomatni?- Szigorú realista volt - folytatta a történet elmondása után az emlékező Fejtő. - Az összes náció egyforma volt számára. És Horthy-Magyarországon az ilyen álláspont mennyire ritka volt. A szűk magyar nacionalizmusba mennyi belesüllyedt, még egy Illyés is olykor! Ha szociális vonalon néha ellenzékbe vonult is Szabó Dezső, de mennyire megmaradt nacionalistának! Még Adyból is p... és f... és b... költőt csináltak inkább, mintsem meglássák benne azt a nagyszerűen emberit, aki túllépi a nacionalizmust, de ugyanakkor nem szűnik meg segíteni a magyar nép sorsán. Kevesen váltak ilyenné. Babits is, a maga humanista módján, a humanizmus absztrakcióját testesítette meg, s ezzel inkább kozmopolitává vált... A szegedi fiatalok közül hozzá csatlakozott Gáspár Zoltán, baloldali volt és élesen látó Márai, s természetesen Bálint György... K. Havas Géza is igen magas színvonalat képviselt... Németh László abban az időben hihetetlen zavarosságról tett tanúbizonyságot. Azzal a „mély-magyar” elméletével sok zavart okozott, különösen a fiataloknak. Most már az összegezések percei következnek, lelassul a beszéd sodra, különben is - gondolom - nemigen szokott Fejtő ilyen hosszan, magyar nyelven, visszaemlékező expozét tartani. Olykor ironikus, de a volt kommunista mégsem tudja teljesen megtagadni a múltját, ezzel saját magát.- A Szép Szót nehéz ma elismerni — megint az irónia szavaival folytatja -, hiszen komolyan vettük a népfront dolgát. A munkásságot akartuk összehozni a liberális polgársággal - másfelől viszont ott volt a parasztság. 261