Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország. Beszélgetések, emlékezések - Kortárs beszélgetés (Budapest, 2015)
KINCSKERESŐK - A 19. században született nemzedék... - Kakuk Marci otthonában - Tersánszky Józsi Jenő
Mire Tersánszky, ki világéletében kisemberekről, az élet peremén napról napra élő figurákról, az első és a második világháború megszenvedettjeiről írt, így válaszolt:- Egy királykisasszonyról - mondotta, szinte rikkantva. A megrökönyödött kulturális hivatalnok ötölt-hatolt, s némi haladékot ajánlott az írónak, míg valami időszerűbb témára nem határozza el magát. Ám Kakuk Marci szülőatyja az ajtóból visszafordult: - Ide hallgasson, igazgató úr. Valamit elfelejtettem, angyal is lesz benne! íróvá ismét a Magvető Kiadó megindulásakor, a Képes Géza-korszakban (ő volt az írószövetség független könyvkiadójának alapító igazgatója) vált, 1955 nyarán. Egy biciklifék története című mulatságos korrajza a régi színeket hozta vissza. A Magvető lektoraként, a Vidám Könyvek szerkesztőjeként kerestem meg. Olyan elbeszéléseket kértem tőle, amelyek beleilleszkednek ebbe a sorozatba.- Mire gondolsz? - kérdezte vizslatóan. Pásztor a juhait nem tartotta annyira szigorúan számon, mint az évtizedek óta szerteszét megjelent írásait.- Például arra a Kakuk Marci-históriára, amelyikben a főhős látogatást tesz a vörös lámpás házban... - válaszoltam félénken, hiszen a történet kötetben még nem látott nyomdafestéket. A Szép Szó folyóirat közölte 1936-ban, ám szemérem elleni sajtóper kerekedett ki belőle.- Aha, emlékszem... - kapcsolt azonnal az író. - A tökéletes, teljes Kakuk Marci-sorozatba belehelyezkedik már ez a történet is, amit akkoriban még nem mertem belevenni a kötetbe... Csak utalt rá: Kakuk Marcival mondatta el, hogy voltam én minden, színházi kellékes, még fel is léptettek a színpadra, de még látogatást tettem a nyilvánosházban is....- József Attilát, aki a Szép Szó szerkesztője volt, hiába figyelmeztettem: baj lesz, ha leközlöd, Attila! De ő csak fölényeskedett, mint egy tanár... Amilyen zseni volt, olyan keveset értett az élethez. 1925 tavaszán Tersánszky bírálatot írt József Attila Nem én kiáltok című kötetéről, imigyen: „.. .Érzés cseng és ötlet pattan soraiban s egészen eredetien kezel valami fanyar, kamaszi hetykeséget a hangjában...” Mire József Attila válasza Tersánszkynak: „...az a vacak, amit írtál, nem méltó sem hozzád, sem hozzám!” - így kezdődött ismeretségük.- És mi lett a szeméremsértési per vége? Mi történt József Attilával, a bátor szerkesztővel és veled, a rettenthetetlen íróval? 87