Zalán Tibor: Dragéi hajnalok Zalánnal. Beszélgetőkönyv - Kortárs beszélgetés (Budapest, 2015)

'54-'64

’54-64- halott csecsemő - téglagyári tavak - apám vasárnapi kocsmája ­— Szombaton születsz (most úgy teszek, mint Vámos Mik­lós). A szombat 1954-ben rendes munkanap. Hogyan szól a családi legendárium? Kísérte a születésed természeti je­lenség, üstökös Abony fölött, sáskajárás, hegyomlás?- Tudom, hogy ilyenkor valami érdekeset vagy fontosat kellene mondanom arról, milyen jelenségek adták tudtára a világnak, hogy megszülettem. Nem olyan egyszerű ez az én születésemmel, mert nem jut az eszembe semmi izgal­mas vagy misztikusan értékelhető, hiába töröm a fejemet. Mondjuk, ha éjszaka születtem volna (de délután esett meg az eset), akkor nyilván fergeteges csillaghullást csodálhat­tak volna meg az emberek a fejük felett az égen. De azon az augusztusi éjszakán semmivel sem több csillag hullott le, mint amennyi egyébként is átszánkázott volna a semmibe. Üstökös sem jelent meg, pedig nem került volna neki sem­mibe, így a három királyoknak sem volt mit követniük ­­nem is jöttek el a jászolomhoz az ajándékaikkal. Sáskák vol­tak ugyan a kertekben, de aprók és kevesek, a fű közül föl-fölugráltak, felejthető mennyiségben, és semmiképpen sem tarolták le a termést, nem sötétítették el zúgva az eget, a látóhatárt. Hegyek nem omoltak, nem omolhattak, mert Abony közelében nincsenek hegyek, ha lettek vol­na, egészen biztosan omlásnak indulnak, csakhogy valami bejegyződjék végre a családi legendáriumba; semmitmon­­dóan lapos egy hely ez, akár a tehénlepény. Legalább 5

Next