Zrínyi Miklós - Kovács Sándor Iván (szerk.): Zrínyi Miklós összes művei - Magyar Remekírók (Budapest, 2003)
NÉV- ÉS SZÓMAGYARÁZATOK
1034 Névmagyarázatok Iphicrates - (Iphikratés) (Kr. e. 413-353) athéni hadvezér. Iskra lásd Giskra Ispán Ferenc - Abaúj megyei nemes, többször járt követségben Erdélyben. István - (?-Kr. u. 37) első vértanú, Bécs védőszentje. István, I. Szent - magyar király (1000-1038). Istvánffy (Istvánfi) Miklós (1538-1615) politikus, történetíró. Jákob - Izrael törzsének ősatyja. Jaksics Dömötör - (7-1487) hadvezér. Jankovics János - Zrínyi kapitánya 1639-ben. János Fülöp (Johann Philipp von Schönbom) - (1605-1675) mainzi választófejedelem, Mainz érseke, a Rajnai Szövetség elnöke. János György, I. (wittenbergi herceg) - szász választófejedelem (1611-1656) János vajda lásd Hunyadi János János, IV. - portugál király (1640-1656), előbb bragançai herceg. Jehova - Isten bibliai megnevezésének egyike. Jeremiás - (Kr. e. 7-6. sz.) zsidó próféta, az Ószövetség egyik könyvének szerzője. Joachim, II. - (1505-1571) brandenburgi választófejedelem, 1542-ben a Buda visszafoglalásával eredménytelenül kísérletező nemzetközi sereg fővezére. Jóna István - a Zrínyiek Csáktornyái jószágigazgatója az 1620- as, 1630-as években, számos könyve került halála után a Zrínyikönyvtárba. Jósika István - (7-1598) erdélyi államférfi, Báthori Zsigmond kivégeztette. Jovius, Paulus, (1483-1552) itáliai történetíró. Julianus lásd Cesarini Julius Caesar (Császár), Caius- (Kr. e. 100-44) római államférfi, az egyik legkiválóbb ókori hadvezér. Hadakozásairól ő maga számol be emlékirataiban (Commentarii); „császár” szavunk az ő nevéből származik. Julius Indus - (?-Kr. u. 21) római vitéz Galliában. Jupiter - (Iuppiter) Zeusz, a görög-római mitológia főistene. Jurevics Gábor- Zrínyi titkára 1661-ben. Kapisztrán(us) János, Szent (Giovanni da Capistrano) (1386-1456) olasz ferences szerzetes, 1455-től Magyarországon működött; az általa szervezett és vezetett keresztes had nagy szerepet játszott az 1456-os nándorfehérvári győzelemben; 1690- ben avatták szentté, de hazánkban korábban is szentként tisztelték. Karnarutic (Kamarutics), Bme- (1520 k. -1572/73) horvát költő, legnagyobb műve Szigetvár 1566. évi ostromáról szól.