Ambrus Lajos: Vezérek és atyafik. Székelyföldi mondák, regék, történetek (Kolozsvár, 2014)
Második rész: Vidékek, székek, vármegyék
A könnyező szobor Annak örömére, hogy Erdélyben is kihunyt a pogány hit utolsó csillaga, mert a dicső Szent István király legyőzte Gyulát, az égből angyalok szálltak le Csíkba, és a Kis-Somlyó tetejére a kereszténység dicsőségére egy kápolnát építettek. Mert Kapisztrán294 és a nagy Hunyadi a Megváltó átváltozásának napján Salvatort295 segítségül híva nyert csatát, hát Somlyó szent tetejét is, ahová a meredek Jézus hágója vezet, jelezve, hogy a mennybe vezető út nehéz, a Salvator nevű kápolna296 ékesíti. Híres helye ez az egész Erdélynek. A megfeszített Krisztus imádói a rendíthetetlen hittől lelkesedve oltalmazták a hazát, lelkesülve a nagyszerű tetteken, megkönnyezve a nemzet gyakori balsorsát. Ide szállt alá az égből a csodatevő, fa Mária-szobor297, hogy Csíkot a mohácsi vész298 után az eretnekségtől és a pogánytól megvédje. Beszélt az aranyozott faszobor a hívekhez, haldoklókat gyógyított meg, vakoknak adta vissza szemük világát, szavára rút nyomorékok lettek épkézláb emberekké, s ha Csíkot veszedelem fenyegette, szenvedő arccal a Mária-szobor előre könynyezett. Jöttek a bajba jutottak még távoli országokból is a csodatevő Mária-szoborhoz. De nincs az a jó tett, mi rossz vért is ne szülne, hát egyszer két tatár rontott be a csíksomlyói templomba.- Most ne a néped, magadat mentsd meg, ha van erőd - emelt fejszét az egyik tatár a szoborra, hogy darabokra hasítsa. Bizony nem járt jól, a karja rögtön leszáradt.- Még nézni se lehetett arra a szoborra - mondják - anélkül, hogy szent szerelem ne gerjedjen az ember szívében. 294 Kapisztrán János, Giovanni da Capestrano (1386-1456) itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje (1690-ben kanonizálták). 295 Salvator: megmentő, megváltó. 296 A Kis-Somlyó hegyen található három kápolna közül a Salvator-kápolna a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb, ahová a Keresztúton (a „Jézus hágóján”) haladva érkeznek meg a zarándokok. 297 A Máriát a kis Jézussal ábrázoló szobor a csíksomlyói kegytemplom legértékesebb eleme. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 között készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával az európai kegyszobrok legnagyobbika, alkotója ismeretlen. 298 A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai közölt, s magyar vereséggel végződött. A mohácsi ütközet a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett csatája, amelyet a 150 éves török uralom kezdőpontjának is tekintenek. 144