Ambrus Lajos: Vezérek és atyafik. Székelyföldi mondák, regék, történetek (Kolozsvár, 2014)
Első rész: Szkítiától Mátyásig
A pálfalvi harangszó Mátyás király, ha jókedve volt, szívesen töltötte az idejét az urak társaságában. Kíváncsi volt, hogy egy-egy álnok miként formálja a szót, vagy miért forgatja sandán a szemét. De múlatta az idejét az ekeszarvához vénült férfiak közt is, hogy saját szemével lássa, tőlük hallja, miként él és vélekedik a nép. Ilyenkor érezte valóban, hogy ő a király. Egyszer, épp országlása delén, megpihent a pálfalvi tetőn. A mosolygó nap sugara megvillant a király vadászkésén, amint őfelsége keresztet vetett a felkínált, friss, pálfali búzakenyérre, amelynek illata már erősen csiklandozta az urak orrát, de Mátyás a kenyeret nem szegte meg, hanem amiután a cifra nyelű kését visszadugta az övébe, így szólt:- Az urak süketek- e? Nem süketek voltak őkelmék, hanem éhesek, mint a farkas, de egy se merte mondani, hogy ő valamit hall. Hát előállították a pálfalvi bírót, aki vizsla ember volt, a haja meg, mint a hó.- Kendtek - fordult a bíróhoz a király - erősen felejtenek.- Szerencsénkre, felség - csillant meg a bíró ősz fején a fény.- Azért - nézett fel a delelő napra Mátyás - egyre emlékezhetnének!- Mi, felséges királyunk - így erre a pálfalvi bíró -, hitünk és akaratunk szerint inkább emlékeztetünk.- A törököt?- Ha kell, a németet is.- Ágyúszóval?- Azt jobban értik - tárta szét két kérges tenyerét a bíró. Mátyás király nem kereste tovább kásának tollát, előrántotta a kését, jó étvágyú ember volt, egy nagy darabot lekanyarított a meleg pálfalvi búzakenyérből.- Jaj - kiáltotta a bíró.- No - kíváncsiskodott Mátyás.- Felség jól elvágta a kezét! Támadt erre nagy riadalom. Kilencen futottak, hogy a király kezét bekössék, de őfelsége csak a boroskupát kérte.- A pálfalvi harangszóért77 - köszöntötte el, majd az öreg ember kezébe adta. 77 Utalás az elmaradt déli harangszóra. - A déli harangszó minden nap 12 órakor szólal meg és az Őrangyala (Angelus Domini) imádságra hív. Az egész világon elterjedt szokás a katolikus templomokban, de Magyarországon és Erdélyben sok helyen protestáns templomok is harangoznak délben. Az 1456. július 22-én kivívott, törökök fölötti győzelmet, a nándorfehérvári diadalt egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa a győzelmi örömhír 53