Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
J
Józsa Ödön 550 önálló kötetei: Citeva monu mente istorice din judeţul Odorhei (Székelyudvarhely 1932); Piarista şi Românii pina la 1918 (doktori értekezés, Nagyenyed 1940). Kéziratban maradt munkái: Pápai Páriz Ferenc kartezianizmusa (monográfia, Victor Mariannái); Pápai Páriz Ferenc Tyronicium verae philosophiae (fordítás, Victor Mariannái); a romániai oktatás történetéről szóló kézikönyv számára készült fejezetek az erdélyi róm. kát. iskolákról a feudalizmus korában és a régi iskolai csillagdákról Erdélyben. (D. Gy.) Csire Gabriella: J. J. halálára. Tanügyi Ojság 1973. febr. 28. — Márton Gyula: J. J. példája. A Hét 1973/8. — Reisz Katalin: Tanár volt, pedagógus. Igazság 1973. febr. 26. Józsa Ödön (Kolozsvár, 1934. júl. 13.) —• riporter, újságíró. Elvégezte a Kézdivásárhelyi Mezőgazdasági Technikumot (1952), a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben szerzett agrármérnöki oklevelet (1956). Előbb a temesvári Szabad Szónál dolgozott, 1962 és 1968 között a magyarszentmártoni mezőgazdasági termelőszövetkezet mérnöke, majd rovatvezetőként visszakerül a Szabad Szó szerkesztőségébe. Riportokat, színes jegyzeteket, gazdasági elemzőket ír, a Művelődés munkatársa. Riportkötete: Csendes ütközet (Tv. 1974). Balogh Edgár: Vita hevében, Temesvárt. Üj Élet 1976/11; újraközölve Táj és nép, 1978. 111—13. József Attila emlékezete — József Attila (1905—1937) neve és műve a romániai magyar irodalomban viszonylag korán, már a 20-as évek közepén visszhangzik, jelképpé azonban csak a költő halála után válik, kultuszáról pedig jóval később, a 60- as évektől lehet beszélni. A kezdetet — a Franyó Zoltán szerkesztésében megjelent temesvári Esti Lloyd korai újságtudósítása (Nyolc hónap egy versért. 1924. júl. 13.) után — Gaál Gábor cikke jelentette a kolozsvári Üj Kelet 1926. nov. 2-i számában: a Tiszta szívvel c. méltatás József Attila sok vitát kavart, a Nyugatból (Osvát Ernő akarata szerint) kimaradt versére épül, s a cikk végén a teljes versszöveget megtaláljuk. Erre a korai felfigyelésre az eszmei rokonság megérzése nyújtott alapot (így látott napvilágot Erg Ágoston és Heves Ferenc fénymásolattal sokszorosított máramarosszigeti avantgárd irodalmi lapjában, a Levelekben 1926. júl. 15-én a Kilométerekkel c. József Attila-vers is), de nyilvánvalóan szerepet játszott benne Gaál és Hatvány Lajos, ill. Hatvanv és József Attila barátsága. (1932-ben a Brassói Lapok vasárnapi melléklete közli újra a verset, ezúttal azonban a Nyugat kiadásában megjelent,