Brandolinus, Aurelius: Aurelius Brandolinus dialógusa az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről (Kolozsvár, 2008)
Néhány szó Brandolini Dialogusáról
góniai Ferdinánd követe volt Magyarországon. A dominikánus Ransanuát 1452-ben szentelték pappá. III. Callixtus pápa egyházpolitikáját támogatta, ezért az egyházfő a rend szicíliai tartományfőnökévé emelte, majd 1456-ban rábízta a készülő törökellenes hadjárat szicíliai szervezését. A nándorfehérvári győzelem és Hunyadi János halála idején Rómában tartózkodott. 1468 körül I. Ferdinánd meghívta nápolyi udvarába diplomáciai szolgálatra. 1476-ban IV. Sixtus pápa Lucera püspökévé tette. 1488 szeptemberében érkezett Magyarországra, már ismert tudós és szónokként, és itt diplomáciai tapasztalatait, érett történetírói műveltségét is hasznosíthatta, hiszen az Aragóniai-ház bizalmasaként Ransanus mögött már jelentős írói múlt állt. Megbízatása Beatrix trónutódlási igényének támogatása volt. Itt-tartózkodása alatt mindvégig a királynő érdekeit védte. Mátyás halála után Beatrix megválasztása mellett foglalt álláSt, és II. Ulászló koronázását követően csak akkor távozott az országból, mikor már nyilvánvaló lett, hogy Beatrix sem királynő, sem II. Ulászló felesége nem lehet már. A dialógus egy ritka és majdnem egyedülálló dokumentum, mivel a szereplők - különösen a király - személyisége átsüt a beszélgetésen, hiszen Brandolini, aki hosszabb időt töltött a király udvarában, személyesen ismerhette őt. A dialógusban Mátyás személyisége dominál. Ügy áll előttünk, mint becsületes, szókimondó, egyenes ember, aki egyáltalán nem tart attól, hogy kimondja azt, amit gondol. Bölcsen érvel és meghökkentő szókimondással beszél az érzéseiről. A vitákban keményen védi álláspontját, ámde kész elfogadni az ellenfél igazát is. Mindezek 206 Néhány szó Brandolini 'Dialógusáról