Földes László: Elvek s viták. Tanulmáyok, kritikák - Romániai magyar írók (Bukarest, 1983)

A lehetetlen ostroma

jegyzete, melyben kijelenti, hogy a könyvet ürügynek tekinti csupán saját, régebbről fogant gondolatai elmon­dására, miután ezek egyeznek a Benda eszméivel. Az írás­tudók — eszerint — akkor árulták el hivatásukat, amikor lemondottak a szellem abszolút értékeiről, és a cseleke­detre hívás porondjára léptek. Egy esztendeig vitatkoztak Magyarországon Babits cikkéről és az írástudók árulásá­ról. S a Nyugat főerői Babits felé tolódtak. Kosztolányi támadása Ady ellen szintén ennek a fordulatnak egyik mozzanata volt. S ha a romániai magyar irodalomban senki, és Dsida sem vonja kétségbe Ady művészi értékeit, mégsem véletlen, hogy éppen Dsida az, aki konklúziók­ban találkozik Kosztolányival: Adyt nem lehet és nem is szabad követni. Hiszen Dsidának sokkal inkább, mint bárkinek Erdélyben, szellemi emlője az új Nyugat, Kosz­tolányi és Babits a példaképei, és első a mi. tájainkon a szemlélődés, a „procul negotiis“ és politikamentesség dol­gában. Teljes következetességgel járja végig ezt az utat. Vilá­gosan látja, mit jelent eszmében, hangvételben, költői ér­zületben és stílusban Ady hatása. S minden tekintetben ellene van. Azonnal fölfigyel József Attilára, és biztos az ítélete a maga szempontjából. Rendkívüli tehetségnek tartja: „József Attila az Ady Endre költői útjának első igazi és helyes folytatója“ (Dsida Jenő: József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Helikon, IV. évf. 1931. 5. szám). Ám ha Ady Endre költői útjának igazi folytatója, akkor már érthető, hogy a kötet kivívta „lelkes tetszése­met s egyszersmind heves ellenkezésemet“. „József Attila verseit szeretni vagy nem szeretni: ízlés dolga“ — álla­pítja meg, és nem is titkolja, hogy ő inkább nem szereti. Idézi az Öt szegény szól néhány strófáját, onnan, hogy „Habos tengert egyengessen a vasfogú boronával“, s ezt a megjegyzést fűzi hozzá: „Ám ennek a sajátságosán ér­dekes és erős formának belső tartalma majdnem semmi“ (!), majd kikel „szólamai“, „programja“, „ideológiája“ ellen. Nem is csoda. Hiszen a nem követhető Ady modem követőjével találkozott. Ady szólamaival, programjával és ideológiájával a változott körülményeknek megfelelően. És amit Adyról vallott, hogy ti. nemcsak eszmevilágában, de nyelvileg sem követhető, azt teljes következetességgel 40

Next