Furu Árpád: Torockó népi építészete - Erdélyi műemlékek 5. (Kolozsvár, 2005)
Erdélyi műemlékek - Torockó népi építészete
Erdélyi műemlékek 5 Torockó népi építészete ,fiiig van bérezés kis honunkban helység, mely természetrajzi, történelmi, de főleg népéleti tekintetben annyi érdekeltséget tudna költeni, mint Toroczkó; alig van hely, mely az észleltre hálásabb tért nyújtana, mint a havasoknak ezen rejtett városkája. ” Orbán Balázs A XIX. század második felében, amikor Orbán Balázs e máig érvényben levő sorokat írta, a polgárosodó Torockó a sikeres vasbányászat gazdasági erejétől táplálva, virágkorát élte. Az 1870-es tűzvész pusztítása után a faluközösség újjáépítette a települést, létrehozva Közép-Kelet-Európa egyik különösen értékes és napjainkig szinte teljes szépségében fennmaradt építészeti együttesét. Ezek a házak, porták önmagukban is tükrözik a település korabeli életének kettősségét: egyfelől a városi követelményekhez való gyors illeszkedés, felzárkózás igényét, másfelől az erős helyi hagyományokból táplálkozó és továbbélő népi kultúra jelenlétét. 1