Furu Árpád: Torockó népi építészete - Erdélyi műemlékek 5. (Kolozsvár, 2005)
Környezet, fekvés - Torockó rövid története
Környezet, fekvés Torockó - Tordától és Nagyenyedtől 25-30 km távolságra a Borévi szoros és a Kőköz meredek sziklakapuja között, festői hegyek által határolt szűk medencében fekszik. Délkelet felől az 1128 m magas Székelykő kopár bércei mint egy hatalmas színfal emelkednek a település fölé. A Székelykővel átellenben, az Aranyos völgye irányában a Szálas tető és az Ordaskő 1250 m magas fenyő- és lombhullató erdőkkel körülszőtt sziklatornyai vigyázzák a medence csendjét. A völgy mélyén nyugvó, lombos kertekkel átszőtt települést az ember által alakított, lágyan hullámzó, teraszos lejtők övezik. Kissé távolabb, északkelet fele a Mészáros tető oldalait beborító erdőkben, a sűrű lombok alatt kőfalak, szerteágazó útvonalak hálója idézi föl a vasbányászat egykori pezsgő hétköznapjait. A bányák bejáratai ma már jobb esetben csak sziklabarlangokra, hasadékokra hasonlítanak, nagyobb részük hollétét a természet által teljesen birtokba vett törmelékhalmok jelzik. Torockó rövid története A torockói medence ez idáig szerény régészeti leletanyaga rézkori és bronzkori közösségek létét jelzi, de római telepesek, vagy katonai erősség jelenlétét nem bizonyítja. A magyar nyelvben használatos, szlávból átvett Torockó helynév azt valószínűsíti, hogy az itt megtelepedő magyarok gyér szláv lakossággal találkozhattak. Torockót és a szomszédos Torockószentgyörgyöt feltételezhetően a tordai királyi ispánság alapította. Az ispánság birtokából kihasított területet nyerték el a Pest vármegyéből érkezett Ákos nemzetségbeli Thoroczkayak, akik a medencét benépesítették, védelmét megszervezték, és figyelemre méltó módon, a XIII. század kezdetététől az első világháború okozta teljes átrendeződésig szinte folyamatosan uralták a völgy életét. A család okleveleiből ismert első hűbérúr, Ehellős, és azonos nevű, alvajdai méltóságot viselt fia nevéhez fűződik a Székelykő tetején és Torockószentgyörgy határában álló várak építése. Egy 1257-72 közé keltezhető oklevél arról tanúskodik, hogy Ehellős alvajda a Székelykő ormán álló várát használatra, a tulajdonjog fenntartása mellett az 2