Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
A Korunk fórumán
kategorikus következtetésén, hogy „József nem forradalmi vérmérsékletű költő, hangja inkább az idill és az elgondolkozás felé vonja s a harc inkább kényszer benne, mint természeti adottság“ (idézi a költőtől: „minek is kell fegyvert veretni — belőled, arany öntudat?“), abban viszont kétségtelenül neki van igaza, miszerint „József Attila figyelmeztet, hogy az emberiségért és az emberiségre megy a játék“. S most már nemcsak stratégiai, de taktikai szempontból is figyelemre méltó, ahogyan visszautasítja a József Attilára folyamatosan szórt rágalmakat — anélkül hogy heves (nem forradalmi?) vérmérsékletű, bántásra hántással felelő költő-hősét fel akarná menteni minden tévedése, vétke alól: „S hiába folyik ellene a tehetségtelenek hadjárata minden oldalon s hiába igyekeztek többen — ezt meg kell végre mondanunk — József Attilától elhidegíteni a munkásság egy részét. És hiába reagált erre József sértett és gyermekded bosszúval, — tudjuk nagyon jól és 6 is tudja, hogy József a dolgozók és haladó intellektuelek osztatlan táborának költője, értjük és szeretjük, betéve tudjuk és szavaljuk, mindenki ellenére és sokszor önmaga ellenére is.“ Ez a feltétlen kiállás, érzékeny-értő elemzés új szakaszt nyithatna József Attila és a Korunk kapcsolatában. A költő súlyosbodó betegsége123, illetve a Szép Szó megindulása 1936-ban (Fejtő is az alapítók közé tartozik) megakadályozza, hogy a pár évvel korábbi műhely-hangulat, műhelyen-belüliség helyreálljon Gaál Gábor lapja és a Szárszó felé haladó József Attila közt. Már csak a számontartás lehetősége és feladata marad. Veres Péter ugyancsak ír a Korunknak a Medvetáncról, de cikke a Fejtőé miatt nem kerül sorra124. 1936- ban méltatja a lap az Ignotus és József Attila jegyezte Szép Szót, melynek munkatársai sorában Fejtő Ferencet, Déryt, Hevesi Andrást, Németh Andort említi, és József Attilától idézi a meghirdetett szintézis-igényt.125 Több, rövidebb-hosszabb megjegyzés utal 1936-ban és 1937-ben arra, hogy József Attila líráját az új magyar költészeti jelenségek tárgyalásakor nem lehet megkerülni126; fontos ezek között a Szép Szó 1936. június— 96