László Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok (Bukarest, 1974)
Kivonatok
242 Kivonatok $ait viasgálja. Mindketten merítettek a folklórból, de más-másképpen: Bartók a kelet-európai népzenék legautentikusabb rétegét érvényesítette a nyugati forma- és műfajrend keretében, ebből a zenei anyagból alkotta a maga expresszionista zenéjét is. Enescu kevésbé ismerte a tulajdonképpeni román népzenét, de csodálatos intuícióval egész életművében érvényesítette e népzene szellemét; ez a szellem teszi nemzetivé Enescu formaképzését is. JAGAMAS JÁNOS A MIKROKOSMOS I. ÉS II. FÜZETÉNEK HANGRENDSZEREI A dolgozat egy nagyobb terjedelmű tanulmány első része. A Mikrokosmos első két füzetének hangrendszereit elemzi és rendszerezi. A következő hangnemi rendszereket mutatja ki: 1. a) a heptatonia prima egynevű pentachordjai b) a heptatonia secunda pentachordjai c) kromatizált pentachord 2. pentachordok mutációval, esetleg alterációkkal 3. bipentachord rendszerek 4. bipentachord rendszerek mutációval vagy permutációval 5. pentatónia 6. heptatónia DEMÉNY JÁNOS „MEDVETÁNC. A NEM-ZENÉBÖL ÉRTJÜK A ZENÉT." MEGJEGYZÉSEK JÓZSEF ATTILA TANULMÁNYTERVEZETÉNEK PONTJAIHOZ József Attila kevéssel halála előtt, 1936-ban tanulmányt készült írni Bartók zenéjéről. Ebből a tanulmányból csak egy 15 pontot felsorakoztató vázlat maradt fenn. A szerző közli a 15 pontot, bőven idéz József Attila idevágó olvasmányaiból, és megkísérli pontról pontra rekonstruálni a költő gondolatmenetét. ORBÁN GYÖRGY BARTÓK HEGEDŰVERSENYE ÉS A DODEKAFÓNIA A Hegedűversenyben felmerülő dodekafon utalások fokozottabb figyelmet érdemelnek, ha tekintetbe vesszük, hogy a bartóki nyelvezet korszerűségének vitatói legtöbbször Bartóknak a dodekafóniától való elkülönüléséből indulnak ki. Hogy egyeztethetők össze e dodekafon iskolától független stílussal a műben előforduló kétségtelenül dodekafon utalások? — erre a kérdésre próbál válaszolni a tanulmány. A részletesebb vizsgálódás eredményei ugyanakkor olyan következtetéseket is megengednek, amelyek túllépik a mű stiláris egységének a problémáját. ALMÄSI ISTVÁN BARTÓK ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPZENEKUTATÁS Bartók Béla 1907 és 1914 között harminc erdélyi (felcsíki, gyergyói, marosszéki, kalotaszegi és Fekete-Körös völgyi) faluban kb. 740 magyar népi dallamot gyűjtött. Székelyföldi gyűjtőútjának legfontosabb eredménye az volt, hogy nagy számú ötfokú dallamot talált; ezzel